|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 149 találat | lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 121-149 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Szilágyi Tibor 2012. október 2.Együtt is, külön is elkezdték a tanévet a MOGYE-nA Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar tagozata tegnap hagyományteremtő szándékkal a Vártemplomban kezdte el az új tanévet. A tanárok és diákok miután részt vettek az intézmény hivatalos tanévnyitó ünnepségén, átvonultak az évszázadok során számos és jelentős történelmi esemény helyszíneként szolgáló templom falai közé. A tanévnyitón való részvétel csupán ezelőtt egy héttel vált biztossá, miután az egyetem román vezetői az oktatásügyi miniszter jelenlétében aláírták azt a hétpontos egyezséget, melynek alapján elindulhat a magyar struktúrák kiépítési folyamata. A hivatalos megnyitón szót kapott a MOGYE egyik legrégebbi oktatója, Egyed Imre is, aki magyarul szólt az egybegyűltekhez. Rövid beszédében azt hangsúlyozta, hogy az orvosi hivatáshoz nemcsak szaktudás, hanem emberiesség is szükségeltetik. „Mint ahogy ahhoz is, hogyha valaki magyarul szólal fel, azt végighallgassák” – tette hozzá. A református templomban szervezett ünnepségen előbb a történelmi magyar egyházak képviselői, majd a tanári kar és a diákság képviselői szóltak az egybegyűltekhez. A lelkészek a hitről, az orvosi hivatástudatról és az anyanyelvű oktatásról beszéltek mint értékről. Ötvös József házigazda külön örömének adott hangot, hogy a MOGYE magyar vezetői a Vártemplomot választották az egyetemi év megnyitójának helyszínéül. „Ha a Genezáret-tónál nem lett volna ellenszél, Jézus nem kelt volna át a vízen járva. Ha az egyetemen nem lenne ellenszél, ma mi sem lennénk itt” – jegyezte meg a leköszönt esperes. Szabó Béla tagozatvezető kezdeményezését azonban nem mindenki értékelte. A professzor elmondta, tegnap reggel több román kollégája is felhívta emiatt, és nemtetszésének adott hangot. „Nem volt semmi hátsó gondolatunk, mi tényleg egy szép hagyományt szeretnénk teremteni. Érdekes, hogy húsz éve a hivatalos ballagás után a Vártemplomban is elbúcsúztatjuk végzőseinket, és abban eddig még nem kötött bele senki” – mondta el a Krónikának a magyar tanárok szószólója. Szabó Béla beszédében köszönetet mondott az egész erdélyi magyar közéletnek, melyet a MOGYE oktatói mindvégig maguk mellett éreztek az elmúlt hónapokban vívott küzdelmük alatt. Megköszönte azoknak a gólyáknak is, akik a puskaporos hangulat dacára a marosvásárhelyi egyetemet választották. Az egy héttel korábban aláírt kompromisszumos egyezségről pedig elismételte: nem ideális, de a semminél több. Az egyházi szertartáson és a magyar tagozat évnyitóján egyetlen olyan magyar oktató sem vett részt, akit az év elején a román kollégái juttattak be az egyetem vezetőségébe. (Visszajelzésre várnak a tüntetők Folytatták tegnap bukaresti utcai tiltakozó akciójukat azok a személyek, akik három hete a MOGYE magyar tagozatának szánt fizetéses helyek kiegészítését követelik. Ádám Valérián, a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) titkára, a tüntetés kezdeményezője a Krónikának úgy fogalmazott, hogy ők a végsőkig kitartanak, ám nem szeretnének úgy járni, mint azok a japán katonák, akik a második világháború befejezése után is még harcra készen álltak. „Éppen ezért egy visszajelzést várunk attól a három magyar oktatótól, aki egy héttel korábban aláírták a román féllel köttetett egyezséget. Mondják el ők: jogos a diszkriminatívan alacsony fizetéses helyek kiegészítéséért tüntetni, vagy sem” – üzent Szabó Bélának, Szilágyi Tibornak és Lőrinczi Zoltánnak a RMOGYKE titkára. Korábban a tagozatvezető Szabó Béla kijelentette, hogy elvileg támogatja a fizetéses helyek fele-fele arányban való elosztását, azonban a magyar tagozat felduzzasztása az akkreditálást sodorhatná veszélybe.) Szucher Ervin Krónika Krónika (Kolozsvár) 2012. október 4.EMTE: erdélyi fejedelmek sorába emelték OrbántNégy milliárd forint értékű – fejlesztésre szánt – támogatásról szóló elvi megállapodást írt alá Marosvásárhelyen a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a Partium Egyetem vezetőségével Orbán Viktor. Több helyszín között oszlik meg a támogatás Kató Béla, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnöke elmondta: Nagyváradon már rendelkezik az egyetem azzal a telekkel, amelyre felépítik a Partiumi Keresztény Egyetem új épületét. Az új ingatlan tervei is elkészültek. Hozzátette, erre azért van szükség, mert a Partiumi Keresztény Egyetem a püspökségtől bérelt épületekben működött eddig, és ha a következő akkreditációs ellenőrzésig nem növeli a saját tulajdonban levő épületei arányát, veszélybe kerülhet az egyetem akkreditációja. Kató Béla azt is elmondta, az összegből a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem most épülő kolozsvári campusát is be tudják fejezni. Marosvásárhelyen 240 férőhelyes kollégium épül az egyetem épülete mellé. Csíkszeredában folytatódik a Sapientia épületének hőszigetelése, s emellett egy 800 négyzetméteres szárnyat ragasztanak az ingatlanhoz, amelyben kutatólaboratóriumok és tanári szobák kapnak helyet. Hazai és "hazai" vendégek Orbán Viktort elkísérte marosvásárhelyi útjára Németh Zsolt, a külügyminisztérium államtitkára, Naszvadi György, a nemzetgazdasági minisztérium államtitkára és Répás Zsuzsanna, nemzetpolitikáért felelőz helyettes államtitkár. A Sapientia koronkai kampuszában jelen volt még Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke, Borbély László politikai alelnök, Toró T. Tibor, az EMNT elnöke, Szász Jenő MPP-elnök, Koós Anna és Balási András, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem magyar vezetője, Szabó Béla, Brassai Attila, Szilágyi Tibor a MOGYE professzorai, Rezi Elek a kolozsvári Protestáns Teológia Intézet rektora, Füzesi Oszkár nagykövet, Zsigmond Barna Pál főkonzul. Orbán Viktor és az erdélyi fejedelmek Az ünnepségen elsőként Kató Béla, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnöke szólt, aki a sepsiszentgyörgyi, szeptember 1-i tüntetésből kiindulva az anyanyelvi oktatás fontosságára hívta fel a figyelmet. „Orbán Viktor belépett erdélyi fejedelmeink közé, akik iskolákat alapítottak” – mondta a kuratórium elnöke, felidézve a 12 évvel ezelőtt történteket, amikor Tusnádfürdőn megfogalmazódott, az erdélyi magyarságnak nincs miért tovább várnia, saját egyetemet kell alapítani. „Kereszteltünk és most konfirmálunk, hitet teszünk, hogy nekünk ez fontos és köszönjük a támogatást. Mérföldkő a mai alkalom az egyetem életében, végképp elköteleztük magunkat” – fogalmazott Kató Béla. Tőkés: országunknak csak adófizető polgárai vagyunk Tőkés László, a Partiumi Keresztény Egyetem kuratóriumának elnöke a magyar miniszterelnök korábbi szavaival indította beszédét: „az erősek egyesülnek, a gyengék széthullnak”. Tőkés a kudarcos politizálást okolta azért, amiért nincs „Székelyvásárhelynek” magyar polgármestere, a MOGYE-n nincs magyar kar, a Kossuth utca nem kapta vissza régi nevét és a 2-es iskola még mindig nem vette fel Bernády György egykori polgármester nevét. „A magyar kormány támogatása nélkül nem jöhetett volna létre a Partiumi és a Sapientia Egyetem. Hivatalos országunknak csak adófizető polgárai vagyunk” – hangsúlyozta a volt püspök, köszönetet mondva Magyarország minden adófizető állampolgárának a támogatásért. Rektorok köszönete Dávid László, a Sapientia EMTE rektora a 140 éves kolozsvári magyar egyetemi oktatás évfordulóját a Sapientia 12 éves évfordulójával állította párhuzamba. „Bizalom és hit, amely sokszor adott erőt tanárkollégáimnak” – mondta. János-Szatmári Szabolcs, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora egyetértve az előtte szólókkal az erdélyi magyar felsőoktatás jelentőségét emelte ki, a felelősséget, az anyanyelven tanulás fontosságát. A „házigazda” felszólalók sorát Tonk Márton, a Sapientia kolozsvári karának dékánja zárta, aki Orbán Viktor érdemeit ecsetelte. Kifejtette: a magyar kormányfőnek történelmi szerepe volt az egyetem megalapításában, nélküle ma is ábránd lenne csupán az erdélyi magyar tudományegyetem. Az EMTE szenátusa Bocskai István Díjjal tüntette ki a magyar miniszterelnököt az egyetem alapításában és fejlesztésében betöltött szerepe elismeréseképpen. Orbán nagy dolgokról álmodozott Orbán Viktor előadásában a jelenlevő egyetemi hallgatókhoz szólva elmondta, diákként Németh Zsolttal arról álmodoztak, hogy egyszer nagy dolgokat fognak cselekedni. „Nagy tisztességhez jut az ember, ha egy ilyen díjat kap” – mondta a miniszterelnök, aki arra biztatta a hallgatóságot, hogy önsajnálat nélkül és a magyarság szenvedéstörténetéből erőt merítve éljen, ne hagyja magát soha lebeszélni. Sanyarú körülményeket biztosítottak a sajtónak. A délelőtt 11 órakor kezdődő ünnepi rendezvényre a sajtónak legalább félórával korábban ott kellett lennie a bejelentkezéshez, illetve az erre a célra kijelölt helyek elfoglalására. Az újságírók csak a helyszínen szembesültek azzal, hogy sem interjúra nem lesz lehetőség, de még közös sajtótájékoztatóra sem számíthatnak. Mikrofont, hangrögzítőt, fényképezőgépet, kamerát is a távolban kijelölt helyről használhattak csak. A legutolsó sor volt erre a célra szánva, aki onnan kimozdulva próbált felvételt készíteni, azt azonnal helyreutasították a biztonságiak. A sajtó munkáját akadályozta az is, hogy a meghívott miniszterelnököt és csapatát ellenfényben ültették le, a szembejövő fény megvakítva a kamerákat, vagy elhomályosítva az így készült felvételeket. Az egyetem egyik munkatársa a maszol.ro-nak elmondta, a biztonságiak éjfélkor szóltak, hogy át kell rendezni a termet, és az újságírók nem férkőzhetnek közel sem kamerával, sem mikrofonnal a magyar miniszterelnökhöz. Az október 3-i ünnepségről Orbán úgy fogalmazott, ez a nap Magyarország sikere is, mert képes volt a határain kívül egyetemet alapítani, fenntartani és fejleszteni azt. „Tudtuk, ha törik, ha szakad, az egyetemalapítás útján végig kell mennünk. Büszkék lehetünk arra, hogy ennyi erő és elszántság van a nemzetünkben, hogy ezt megvalósítottuk” – mondta. „Ha egyeteme van az embernek, akkor felmerül a kérdés, mit is tanuljon. Mert három féle tudás létezik: a test, az ész és a szív tudása. A test és az ész tudása egy darabig gyarapítható, de aztán elkezd kopni. A szív tudása soha nem kopik meg. A három közül a harmadik az előző kettő alapja, rajtunk múlik, hogy kinek adjuk el a tudásunkat, szeretjük-e felebarátunkat, testvérünket, hazánkat” – fogalmazott Orbán Viktor kitérve arra is, mekkora fontosságuk van a példaképeknek. Németh Zsolt: kérni fogjuk az EMTE román állami finanszírozását. A magyar kormány kezdeményezni fogja, hogy a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem román állami finanszírozásának kérdése kerüljön fel a román-magyar vegyes bizottság következő ülésének napirendjére - jelentette ki az MTI-nek Marosvásárhelyen Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára. "A román kormány kilátásba helyezte, ha megtörténik a Sapientia akkreditációja, kész megállapodást kötni a magyar féllel a román állami finanszírozásról" - mondta az államtitkár. Németh Zsolt úgy vélte: tekintettel arra, hogy egy romániai intézményről van szó, amelyben román állampolgárságú diákok tanulnak, indokolt, hogy újból napirendre tűzzék a kérdést. Ezt szerinte az is aktuálissá teszi, hogy az oktatási intézményt a közelmúltban akkreditálták, és az is, hogy a magyar állam is kiemelt fejlesztési támogatásban részesíti az egyetemet. Maszol.ro 2012. október 18.Választottak a magyar oktatók a MOGYE-nA kormányfő és a három szakminiszter jelenlétében megkötött egyezség értelmében a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar oktatói körében megismételték a választásokat a kari tanácsokba és az egyetem szenátusába. A szenátusban megmaradtak azok az oktatók is, akik a magyar tagozat választási bojkottja idején a román kollégák szavazatai alapján kerültek be a testületbe. A választások nyomán Szabó Béla, Szilágyi Tibor, Benedek Imre, Brassai Attila egyetemi tanárok, Frigy Attila és Gergely István adjunktusok és Vass Levente tanársegéd képviselik az Általános Orvosi Kar oktatóit a szenátusban. A testület a kétharmad román–egyharmad magyar arány érdekében újabb román oktatókkal is kiegészült. A Gyógyszerészeti Kart Nagy Előd Ernő előadótanár, a Fogorvosi Kart Székely Emese előadótanár képviseli a szenátusban. Az Általános Orvosi Fakultás kari tanácsába megválasztott oktatók: Szabó Béla, Szilágyi Tibor, Benedek Imre egyetemi tanárok, Szatmári Szabolcs egyetemi előadótanár, Frigy Attila, Gergely István adjunktusok és Vass Levente tanársegéd. A Gyógyszerészeti Karról Sipos Emese és Donáth Nagy Gabriella előadótanárok kerültek be a kari tanácsba, a Fogorvosi Karon Markovics Emese adjunktus. (b.) Népújság (Marosvásárhely) 2012. október 24.MOGYE-ügy – Teljesült a román-magyar megállapodás első három pontjaTeljesült a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) belüli román-magyar rendezési terv első három pontja – tájékoztatta az MTI-t Szilágyi Tibor, az intézmény egy hete kinevezett magyar rektorhelyettese. Mint Szilágyi Tibor elmondta, a szeptember 21-én elfogadott hétpontos megegyezés teljesítése azzal kezdődött, hogy az egyetem szenátusa beírta az intézmény chartájába a magyar tagozat létére vonatkozó passzust. Ezt követően módosították az egyetem választási szabályzatát, mely immár kimondja, hogy a magyar tagozat maga választja meg vezetőit. A magyar oktatók a múlt hét elején tartották meg a belső választásaikat, a szenátus pedig múlt szerdán beiktatta a magyar tagozat által jelölt Szilágyi Tibort a rektorhelyettesi tisztségbe. Szilágyi Tibor az MTI-nek elmondta, a megállapodást a felek egyelőre tiszteletben tartották, így az egyetem ügye kimozdult a holtpontról. Hozzátette, a törvény értelmében a magyar tagozatnak formailag három jelöltet kellett nevesítenie a rektorhelyettesi tisztségbe, de az egyetem vezetése azt a jelöltet nevezte ki, akit a magyar oktatók megválasztottak. A magyar rektorhelyettes mellett az egyetem orvosi karának, és gyógyszerészeti karának is kinevezték a magyar dékánhelyettesét. A MOGYE rektorhelyettese az MTI-nek elmondta, az egyetem hiányos magyar oktatói karának kiegészítése a következő feladat. Hozzátette, ez hosszadalmas és nehéz munkát igényel, hiszen meg kell találniuk azokat az oktatókat, akik megfelelnek a törvényi előírásoknak. Az MTI kérdésére Szilágyi Tibor azt is elmondta, hogy rektorhelyettesi munkájában az édesapját tekinti példaképének. Szilágyi Pál 1996 és 2000 között a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatért felelős rektorhelyettese volt, majd 2003 és 2007 között a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek volt a rektora. A MOGYE-n 2011-ben alakult ki éles konfliktus az egyetem román vezetése és magyar tagozata között amiatt, hogy az egyetem vezetése az intézményi autonómiára hivatkozva nem kívánta életbe léptetni a 2011-ben hatályba lépett oktatási törvény magyar szempontból fontos előírásait. A konfliktus kezelési kísérlete 2012 májusában a jobboldali Ungureanu-kormány bukásához vezetett. 2012 szeptember 21-én Victor Ponta miniszterelnök jelenlétében kezdődtek meg az egyetem vezetői és magyar oktatói közötti tárgyalások. Az ezek eredményeként létrejött hétpontos megállapodást Ecaterina Andronescu oktatási tárcavezető is aláírta. MTI Erdély.ma 2012. október 25.Kimozdult a holtpontól a MOGYE-ügyeTeljesült a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) belüli román–magyar rendezési terv első három pontja – tájékoztatta az MTI-t Szilágyi Tibor, az intézmény egy hete kinevezett magyar rektorhelyettese. Mint Szilágyi Tibor elmondta, a szeptember 21-én elfogadott hétpontos megegyezés teljesítése azzal kezdődött, hogy az egyetem szenátusa beírta az intézmény chartájába a magyar tagozat létére vonatkozó passzust. Ezt követően módosították az egyetem választási szabályzatát, mely immár kimondja, hogy a magyar tagozat maga választja meg vezetőit. A magyar oktatók a múlt hét elején tartották meg a belső választásaikat, a szenátus pedig múlt szerdán beiktatta a magyar tagozat által jelölt Szilágyi Tibort a rektorhelyettesi tisztségbe. A magyar rektorhelyettes mellett az egyetem orvosi karának, és gyógyszerészeti karának is kinevezték a magyar dékánhelyettesét. Az egyetem hiányos magyar oktatói karának kiegészítése a következő feladat. Hozzátette, ez hosszadalmas és nehéz munkát igényel, hiszen meg kell találniuk azokat az oktatókat, akik megfelelnek a törvényi előírásoknak. Szabadság (Kolozsvár) 2012. október 25.MOGYE-ügy - Teljesült a román-magyar megállapodás első három pontjaTeljesült a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) belüli román-magyar rendezési terv első három pontja. Szilágyi Tibor, az intézmény egy hete kinevezett magyar rektorhelyettese szerdán közölte: a szeptember 21-én elfogadott hétpontos megegyezés teljesítése azzal kezdődött, hogy az egyetem szenátusa beírta az intézmény chartájába a magyar tagozat létére vonatkozó passzust. Ezt követően módosították az egyetem választási szabályzatát, mely immár kimondja, hogy a magyar tagozat maga választja meg vezetőit. A magyar oktatók a múlt hét elején tartották meg a belső választásaikat, a szenátus pedig múlt szerdán beiktatta a magyar tagozat által jelölt Szilágyi Tibort a rektorhelyettesi tisztségbe. Szilágyi Tibor elmondta, a megállapodást a felek egyelőre tiszteletben tartották, így az egyetem ügye kimozdult a holtpontról. Hozzátette, a törvény értelmében a magyar tagozatnak formailag három jelöltet kellett nevesítenie a rektorhelyettesi tisztségbe, de az egyetem vezetése azt a jelöltet nevezte ki, akit a magyar oktatók megválasztottak. A magyar rektorhelyettes mellett az egyetem orvosi karának, és gyógyszerészeti karának is kinevezték a magyar dékánhelyettesét. A MOGYE rektorhelyettese szerint az egyetem hiányos magyar oktatói karának kiegészítése a következő feladat. Hozzátette, ez hosszadalmas és nehéz munkát igényel, hiszen meg kell találniuk azokat az oktatókat, akik megfelelnek a törvényi előírásoknak. Szilágyi Tibor hozzátette: rektorhelyettesi munkájában az édesapját tekinti példaképének. Szilágyi Pál 1996 és 2000 között a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatért felelős rektorhelyettese volt, majd 2003 és 2007 között a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek volt a rektora. A MOGYE-n 2011-ben alakult ki éles konfliktus az egyetem román vezetése és magyar tagozata között amiatt, hogy az egyetem vezetése az intézményi autonómiára hivatkozva nem kívánta életbe léptetni a 2011-ben hatályba lépett oktatási törvény magyar szempontból fontos előírásait. A konfliktus kezelési kísérlete 2012 májusában a jobboldali Ungureanu-kormány bukásához vezetett. 2012 szeptember 21-én Victor Ponta miniszterelnök jelenlétében kezdődtek meg az egyetem vezetői és magyar oktatói közötti tárgyalások. Az ezek eredményeként létrejött hétpontos megállapodást Ecaterina Andronescu oktatási tárcavezető is aláírta. MTI Krónika (Kolozsvár) 2012. október 29.MOGYE: Kincses Előd szerint nincs előrelépés, folytatódik a pereskedésA chartamódosítás ellenére is folytatja a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) ellen indított pert a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE). A civil szervezet jogi képviselője, Kincses Előd úgy véli, az egyetem alapokmányán történt változtatások lényegtelenek, hisz a charta még mindig nem tartja teljes egészében tiszteletben az új oktatási törvény 135. cikkelyét. „Ezek afféle nesze semmi, fogd meg jól módosítások voltak. Lényeges kérdésekben még mindig nincs változás, hisz a magyar diákok még mindig nem gyakorlatozhatnak magyar nyelven, arról nem is beszélve, hogy nem is államvizsgázhatnak anyanyelvükön. Ugyanakkor a szenátusban a román vezetők a maguk kétharmados többségével ezentúl is azt tehetnek, amit akarnak. Ez a kétharmad-egyharmad arány egy magát multikulturálisnak nevező egyetemen összeegyeztethetetlen a demokrácia elveivel” – szögezte le az ügyvéd. A Maros megyei törvényszék november 21-ére tűzte ki a következő tárgyalást. Mint ismeretes, a charta kiegészítéséről ezelőtt több mint egy hónappal született egyezség az egyetem román nemzetiségű vezetői és a magyar oktatók képviselői között. Annak dacára, hogy a charta 206. cikkelyébe bekerült a legutóbbi módosítás szeptember 28-i dátuma, a megváltoztatott alapokmány csak a múlt hét második felétől olvasható az egyetem honlapján. Addig többen is kételkedésüknek adtak hangot a módosítást illetően. „Nincs ok aggodalomra – jelentette ki lapunknak Szilágyi Tibor rektorhelyettes. – Nekem is jelezték, hogy a honlapon még mindig a régi charta szerepel, de miután szóltam a rektornak, a világhálóra felkerült az új változat”. Szilágyi Tibor korábban úgy nyilatkozott, hogy az Ecaterina Andronescu tanügyminiszter közvetítésével született, hétpontos egyezségből a MOGYE vezetői az első három feltételt az elmúlt hónap leforgása alatt teljesítették. Azontúl, hogy az egyetem szenátusa beírta az intézmény chartájába a magyar tagozat létére vonatkozó passzust, módosították a választási szabályzatot is, amely immár kimondja, hogy a magyar tagozat maga választja vezetőit. Sikerült megválasztani a magyar nemzetiségű rektor- és dékánhelyetteseket, illetve kiegészíteni a szenátust. A következő lépés a megfogyatkozott magyar oktatói testület felduzzasztása lenne, erre viszont Szilágyi szerint az idei évben már nem kerülhet sor. Szucher Ervin Krónika (Kolozsvár), 2012. október 29.A problémák még nem oldódtak megSzilágyi Tibor, az Élettani Tanszék professzora lett a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem új magyar rektorhelyettese. Munkájáról, feladatköréről, első tennivalóiról Antal Erika kérdezte. „Van erőnk, s ha akadályokat gördítnek az utunkba, azokkal meg kell küzdenünk.” Mire terjed ki a hatásköre? Egyrészt a magyar tagozatért felelős rektorhelyettes vagyok, másrészt a kutatásért felelős. Ezek a legproblematikusabb területei az egyetemnek. Kimozdultunk a holtpontról, de távol állunk a megoldástól, meg kell találni az utat, hogyan lehet a magyar tagozatot felépíteni, hogy az számunkra megfelelő legyen, színvonalas magyar oktatást biztosítson, s elfogadható legyen a másik fél számára is. Egyharmad-kétharmados arányunk alapján tisztában kell lennünk, mennyi az erőnk, mekkora a mozgásterünk. A kutatással lemaradtunk. Ez azt jelenti, hogy a stratégiai fejlesztési tervekben nem kapott elegendő hangsúlyt, illetve nincs meg sem az a hangulat, sem az anyagi háttér, ami szükséges a hatékony kutatáshoz. Eddig mi akadályozta vagy lassította a kutatást? A műszaki felszereltségbeli hiány, továbbá az, hogy nem volt kellően nyitott a vásárhelyi egyetem. Szorosabb együttműködést kell kialakítanunk a magyarországi, illetve nyugati partnerintézményekkel. Nem lehet, hogy csak elvárjuk, legyenek eredmények, de közben nem teremtjük meg az ehhez szükséges keretet. Van-e sürgősen megoldandó tennivalója? Az oktatói utánpótláshoz kell megkeresnünk az összes lehetséges utat. Gondolok arra, hogy Vásárhelyről kiket tudunk bevonni az oktatási rendszerbe, az előléptetések sem elhanyagolhatóak. Hosszabb időt vesz igénybe a törvényes keret megtalálása arra, hogy Magyarországról vendégoktatókat alkalmazzunk. Két kritikus elem van, az egyik, hogy milyen oktatói állásokat tudnánk meghirdetni, hova találunk megfelelő szakembert, s hogy ezen alkalmazásokat megengedik-e nekünk. Másik küzdelem a főtanszékek megalakítása lesz, ahol a hétpontos egyezség úgy rögzíti, hogy egyszer átesünk az akkreditáción, s utána kell ennek megtörténni. A román oldalról kire számíthat? A jelenlegi vezetőség elég nyitott csapat, a prorektorok fiatalabbak, a rektor is fiatal, látják, melyek az egyetem prioritásai, számítok rá, hogy a tudományos élet szervezésében közös úton járunk. A tagozat szervezése pedig függ az országos helyzettől, a szenátus többi tagjának a hozzáállásától. Lát esélyt arra, hogy a román fél az akkreditáció után is támogatja? A hétpontos egyezségben úgy van megfogalmazva, hogy az akkreditáció megszerzése után a szenátus meghatározza a főtanszékek számát, nem azt, hogy lehet, vagy nem, hanem, hogy hány legyen. Számítok rá, hogy ez ellenkezésbe fog ütközni. Meg kell értessük, ez nem az egyetem kárára, nem a román tagozat kárára van, hanem nekünk jelent biztonságot. Rektorhelyettesként, a magyar tagozat vezetőjeként sok feladat hárul Önre. Kik azok, akik segítik a munkájában? A tavasszal megválasztott tagozatvezetőt, Szabó Béla professzort továbbra is tagozatvezetőnek tekintjük, tehát vele feltétlenül együtt fogok működni. Eddig is együtt voltunk szinte minden megbeszélésen, a minisztériumi tárgyalásokon, az ARACIS-meghallgatáson. Mivel a rektorhelyettes nem vehet részt a szenátusban, a szenátusban ő lehet a magyar tagozat frakcióvezetője. Ugyanakkor a dékánhelyettesek kiváló emberek. Az Általános Orvosi Karon Frigy Attila, a Gyógyszerészetin Sipos Emese, a Fogorvosi Karon még nincs eldőlve. Számítok az ő segítségükre is, a szenátusi és kari tanácsi képviselőkre is, mindenkire, aki nem csak a pálya széléről kritizál, hanem hajlandó plusz feladatokat vállalni a magyar tagozat érdekében. Óvatos optimizmussal mondanám, elmozdultunk a holtpontról, de még sok a dolog és a veszély. Van erőnk, s ha akadályokat gördítnek az utunkba, azokkal meg kell küzdenünk. Ha valami borzalmasan nagy akadály van, elviekben nem tartják be a megállapodást, vagy úgy látjuk, hogy ezt így nem érdemes tovább csinálni, akkor végül is fennáll az újabb kivonulási lehetőség, tehát van tartalék, ha nem tudunk zöld ágra vergődni. Erdélyi Riport (Nagyvárad) 2012. október 30.Kincses Előd: nincs előrelépés a MOGYE-ügybenA chartamódosítás ellenére is folytatja a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem ellen indított pert a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület. A civil szervezet jogi képviselője, Kincses Előd úgy véli, az egyetem alapokmányán történt változtatások lényegtelenek, hisz a charta még mindig nem tartja teljes egészében tiszteletben az új oktatási törvény 135. cikkelyét. „Ezek afféle nesze semmi, fogd meg jól módosítások voltak. Lényeges kérdésekben még mindig nincs változás, hisz a magyar diákok még mindig nem gyakorlatozhatnak magyar nyelven, arról nem is beszélve, hogy nem is államvizsgázhatnak anyanyelvükön." – szögezte le az ügyvéd. Ugyanakkor a szenátusban a román vezetők a maguk kétharmados többségével ezentúl is azt tehetnek, amit akarnak. Ez a kétharmad-egyharmad arány egy magát multikulturálisnak nevező egyetemen összeegyeztethetetlen a demokrácia elveivel” – tette hozzá. A Maros megyei törvényszék november 21-ére tűzte ki a következő tárgyalást. Mint ismeretes, a charta kiegészítéséről ezelőtt több mint egy hónappal született egyezség az egyetem román nemzetiségű vezetői és a magyar oktatók képviselői között. Szilágyi Tibor, rektorhelyettes korábban úgy nyilatkozott, hogy az Ecaterina Andronescu tanügyminiszter közvetítésével született, hétpontos egyezségből a MOGYE vezetői az első három feltételt az elmúlt hónap leforgása alatt teljesítették. Azontúl, hogy az egyetem szenátusa beírta az intézmény chartájába a magyar tagozat létére vonatkozó passzust, módosították a választási szabályzatot is, amely immár kimondja, hogy a magyar tagozat maga választja vezetőit. Sikerült megválasztani a magyar nemzetiségű rektor- és dékánhelyetteseket, illetve kiegészíteni a szenátust. A következő lépés a megfogyatkozott magyar oktatói testület felduzzasztása lenne, erre viszont Szilágyi szerint az idei évben már nem kerülhet sor. Vox Fm Rádió / Krónika Erdély.ma 2012. október 31.Óvatos örömmelNéhány hónappal ezelőtt úgy tűnt, hogy a közismert József Attila- idézet, miszerint "a lét dadog, csak a törvény tiszta beszéd", a visszájára fordult itt, Marosvásárhelyen. A tanügyi törvény dadogott azok kezében, akik úgy akarták, hogy az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem önálló magyar tagozatának léte se képezhesse tiszta beszéd tárgyát. A Ponta-kormány szemléletében bekövetkezett változás tette lehetővé, hogy szeptember 21-én a román és a magyar oktatók képviselői között egyezség szülessen. Ennek eredményeként került be az egyetem szervezési- működési szabályzatába az a cikkely, amely kimondja a magyar tagozat létét és amelyik lehetővé tette, hogy a magyar oktatók tiltakozása miatt elmaradt választásokat megtartsák, majd ezt követően dr. Szilágyi Tibor egyetemi tanárt beiktassák a rektorhelyettesi tisztségbe. – Az egymást követő optimista kicsengésű beszámolókkal ellentétben az újságíró számára, aki hosszú évek óta követi az egyetemen zajló folyamatokat, a hétpontos szeptemberi egyezségnek választási kampány íze van. Attól tartok, hogy a jövő évre kilátásba helyezett ígéretek megvalósulásában nem lehetünk egészen biztosak. Hogy érzi ezt Szilágyi Tibor rektorhelyettes? – A kétkedés megalapozott, magam is óvatos vagyok. Jó jel, hogy elkezdődött az egyezségbe foglalt ígéretek teljesítése, de csak akkor mondhatjuk, hogy teljesültek a jogos kéréseink, amikor mind a hét pont megvalósult. Első lépésként a chartába bevették a magyar tagozat (pontosabban linie-vonal) fogalmát, ami lehetővé tette a választásokat. Mindez előrelépést jelent olyan szempontból, hogy létrejött a keret, ami biztosíthatja a magyar tagozat működését, de az igazán nehéz lépéseket kéréseinknek a gyakorlatba ültetése jelenti. – Csakhogy akkorra már vége lesz a kampánynak. – Én azt remélem, hogy a választások után csendesebb, nyugodtabb korszak következik, s az egyetem ügyében a szakmai szempontok kerülnek előtérbe. – Most, hogy túl vannak már a választásokon, a szenátus és a kari tanácsok kiegészültek a magyar oktatókkal, s a dékánhelyetteseket is kinevezték, a megfogyatkozott magyar oktatói kar kiegészítése következik. Hogyan értékeli, hogy vannak magyar oktatók, akik a román tagozaton szeretnék folytatni a munkát? – Ezt mindenki maga döntheti el, s jobb, ha kezdettől fogva tisztán látunk. Valószínűleg kevesen lesznek, s ha szükség lesz rá, a magyar tagozat is megkérheti bizonyos órák megtartására őket. Nem zárjuk ki, hogy áttaníthasson egyik tagozatról a másikra az, aki rendelkezik a megfelelő nyelvi kompetenciákkal. Olyan tanszék is van, ahol egyetlen oktató működik, aki mindkét nyelven kell tanítson, mert nincsen párja a másik tagozaton. – A tények és a helyzet ismeretében a legnehezebb munka következik. Hogy lehet feltölteni azt a hiányzó, több mint 70 személyből álló oktatói keretet, ami a magyar tagozat önálló létéhez szükséges? – Jelenleg a pontos helyzetfelmérésen dolgozunk, meg kell találnunk azokat a személyeket, akikkel pótolni lehet a hiányt. Ha ez elkészült és a minisztérium hajlandó új állásokat kihozni, továbbá az egyetem vezetősége beleegyezik a javaslatainkba, akkor tudjuk meghirdetni ezeket az állásokat. A hétpontos egyezség szerint a magyar tagozatért felelős rektor- helyettesnek fontos szava kell legyen ezekben a kérdésekben. – Kívülről szinte lehetetlen vállalkozásnak tűnik. – Sajnos, egy hullámban nem fog megoldódni, hisz nagyon nehéz eleget tenni a feltételeknek. Egy tanársegédi állásra pályázó befejezett doktorátussal kell rendelkezzen, egy adjunktusnak ezenkívül megjelent könyve, kutatási pályázata és rangos szaklapokban megjelent tanulmányai is kell legyenek. Azért lényeges a magyar főtanszékek megalakulása, hogy ezt a célt folyamatosan tudjuk követni. Fontos szempontot jelent a megélhetési körülmények biztosítása, az egyetemi pálya vonzóvá tétele is. – A nehézségek ismeretében Szilágyi professzor miért vállalkozott a rektorhelyettesi tisztségre? – Az elmúlt másfél éven át Szabó Béla professzorkollégámmal sokat harcoltunk a magyar tagozat létrehozásáért, közösen tárgyaltunk a szakminiszterekkel, a felsőoktatás minőségéért felelős szerv (ARACIS) képviselőivel, s tulajdonképpen már az elejétől az új chartát kidolgozó bizottságban is együtt vettünk részt. Az egyeztetés már elég jól haladt, amikor tavaly júniusban a feje tetejére állt az egész. Pillanatnyilag elég jól ismerem a törvénykezési hátteret, az Erdélyi Múzeum-Egyesületben kifejtett tevékenységen és az Orvostudományi Értesítő szerkesztése révén pedig szervezői tapasztalatokra tettem szert. Ennek ellenére nem akartam a tagozat élére állni. De amikor Szabó professzor azt mondta, hogy nem szeretné, ha őmiatta nem jöhetne létre az egyezség, önkéntelenül szóba jött az én személyem, mint aki leginkább bekapcsolódott ebbe a munkába. Hozzá kell tennem, hogy a tagozat irányítását továbbra is közösen fogjuk ellátni. – A magyar rektor- és a dékán-helyetteseket is a legnehezebb feladattal bízták meg: a tudományos munkáért felelnek, ami az egyetem körül történtek miatt nem hálás feladat. Ugyanakkor e téren vannak a legnagyobb hiányosságok, hisz még a professzorok közül is kevesen tesznek eleget az uniós szabályozások alapján megállapított feltételeknek. – Valóban, tudományos téren van az egyetem a leginkább elmaradva, s ez vonatkozik mind a román, mind a magyar tagozatra. A vezetőség többi tagjával egyetértünk abban, hogy változtatásokra, fejlődésre van szükség. Az új tanügyi törvény is nagy hangsúlyt fektet a színvonalas és nemzetközileg is értékelhető kutatómunkára. Az olyan állapot, amikor a középszerű munkával is jól meg lehetett élni, megváltozott, és ez Romániát is közelebb viszi az európai és az egész világon létező értékrendszerhez. Ha törvénykezési szinten esetleg visszalépés történik, nekünk továbbra is ezt az értékrendet kell képviselni. – Éveken át a magyar helyettes vezetői tisztség csapdát jelentett olyan szempontból, hogy a tisztségre kijelölt személyt az intézmény egészére vonatkozó feladattal bízták meg, és azon túl nem, vagy alig volt cselekvési lehetősége. A MOGYE-n világosan körvonalazódott, hogy Szilágyi professzor a tudományos kutatás mellett az egész magyar tagozatért felel? – A magyar tagozatért felelő rektorhelyettesi tisztséget a törvény is előírja, s leszögezi a hétpontos egyezség is. Ezért remélem, hogy intézményes keretek között fogom a feladatot ellátni. – Bár a magyar oktatók óhaját tükrözi, vannak, akik elégedetlenek a választott magyar képviselettel. Ön szerint elég erős lesz-e a magyar szenátusi csoport, hogy a tagozat érdekeit képviselje? – Meg vagyok győződve, hogy választott képviselőink ki fognak állni a céljaink és érdekeink mellett. Ugyanakkor azt is tudom, hogy egyharmad alatti képviselettel nem lehet döntéseket kierőltetni. Ahhoz, hogy a helyzetünk ténylegesen megoldódjon, fontos, hogy meggyőző munkával a másik fél álláspontját is befolyásolni tudjuk. – A beszélgetés végén mondjuk el, hogy mit tanít dr. Szilágyi Tibor rektorhelyettes, és miért választotta? – Matematika-fizika szakon érettségiztem, édesanyám fizikatanárnő, édesapám matematikaprofesszor, a Babes-Bolyai Egyetem rektorhelyettese volt, a testvéreim informatikusok. Bár én is hajlottam a reál tantárgyak irányába, leginkább a biológiai rendszerek működésének megértése vonzott, s az ehhez szükséges ismereteket az orvosi egyetemen tanították. Menet közben sok klinikai szakterület is megtetszett. Mivel az egyetem elvégzése után lehetőségem nyílt kutatói ösztöndíjra a Szegedi Biológiai Kutatóintézetben, végül is visszatértem az eredeti érdeklődési területemhez, majd László József professzor tanítványaként felvettek az Élettani Tanszékre. – Az egyetemen történtek után hogyan fogadták a rektori hivatalban? – Jól. A rektorhelyettes kollégákkal korábban is együtt dolgoztam, a rektorral évfolyamtársak voltunk. Nagyon sok munkával és megbízatással vártak, amelyek mindkét tagozat számára közösek. A jövő év elején esedékes akkreditációra, a működési engedély meghosszabbítására kell előkészíteni az egyetemet. Ha országos szinten enyhítenének a feltételeken, akkor ez valószínűleg könnyebb volna. Ha ezen túlesünk, következhet a legnehezebb feladat, a magyar főtanszékek létrehozása. Örvendünk, hogy elindultunk, de óvatosan tekintünk a jövő elé, ami nagyon sok buktatót és akadályt is hozhat. Bodolai Gyöngyi Népújság (Marosvásárhely) 2012. október 31.MOGYE – Van minek örülni, eltávolodtunk a holtponttól?A sokat reklámozott holtpontról való elmozdulás valójában azt jelenti, hogy továbbra is fennmaradt a MOGYE szenátusában a kétharmados román többség. Joggal kérdezhetjük: hol van az a paritás, amelyért a magyar diákok és tanerők 1990 tavaszán hetekig sztrájkoltak? Továbbra sem számít az, hogy a képviseleti demokrácia alapelvei szerint a "multi-kulturális" egyetem szenátusában érvényesíteni kellene a már említett paritás elvét, vagy legalább az etnikai arányosságét. A magyar orvos- és gyógyszerészképzés sorsa kizárólag a nem éppen magyarbarát kétharmados román többségtől függ. Igencsak kérdéses, hogy valaha is hajlandóak lesznek-e betartatni a 2011. évi 1-es tanügyi törvény 135. szakaszának rendelkezéseit. Ezek előírják, hogy a multikulturális egyetemeken kötelező módon létre kell hozni a nemzeti kisebbség nyelvén az önálló főtanszékekbe szervezett tagozatokat, oktatási vonalakat. Szilágyi Tibor, frissen választott prorektor azt közölte a magyar tanerőkkel, hogy a magyar tagozatot érintő változások a charta 2, 39/3, 121/3. paragrafusaiban vannak. A 2. pontban nem találtam semmilyen különbséget, a 39/3. bekezdés valóban új, azt rögzíti, hogy a magyar nyelvű oktatást magyar oktatási vonalban kell megszervezni, a tanügyi törvény minőséget garantáló 138. szakaszának 2. és 3. bekezdése rendelkezései szerint. Ez a megkötés pedig azt jelenti, hogy az évtizedek óta fojtogatott magyar nyelvű oktatás máról holnapra megfelelő számú képzett tanerőt kellene előrántson a kalapból. Szó sincs arról, hogy elfogadnák a magyarországi orvosi és gyógyszerészeti egyetemek javaslatát, amelyek felajánlották, hogy szükség szerint biztosítják a hiányzó tanerőket, hogy a magyar oktatás saját lábán állva fejlődhessen. Köztudott, 1946-ban is ezt a megoldást alkalmazták a kizárólag magyar nyelvű MOGYE jogelődjének a létrehozásakor, és ez a rendszer a Sapientián is működik. Ennek a rég bevált megoldásnak az elősegítése érdekében azt javasolta Daniel Funeriu volt tanügyminiszter, hogy a charta 55. szakaszába foglalják bele: a kisebbségi nyelven való oktatásban lehetséges társult oktatók foglalkoztatása. Erről, valamint a magyar főtanszékek létrehozásáról a charta mélyen hallgat, ráadásul a 38. szakasz második bekezdése továbbra is érvényben maradt. Ez pedig előírja azt, hogy a tanszékeket, amelyekbe tömörülnek az oktatási vonalak, a legmagasabb rangú tanerő vezeti, aki gyakorlatilag mindig román – szóval így néz ki a magyar oktatási "önállóság". Ennek a lényeges szakasznak a módosítása messze elmarad attól, amit a Daniel Funeriu akkori tanügyminiszter 2011. december 6-i átirata előírt. A miniszter szerint e szakaszba azt kellene belefoglalni, hogy az egyetemi autonómia alapján a MOGYE meghatározza az önálló magyar főtanszékekbe való szerveződést, a 2011. évi 1-es tanügyi törvény 135. szakasza rendelkezéseinek tiszteletben tartásával. A miniszteri átirat ismeretében joggal kérdezzük: az idézett módosítás mennyiben jelent valós előrelépést, hol van a politikai képviselet által emlegetett "ellenzékből létrehozott magyar tagozat"? A 121. szakasza harmadik bekezdése annyiban jelent előrelepést, hogy az első mondatot, amely szerint a vezetési struktúrák megválasztása azoknak a kollektíváknak a feladata, amelyekre a választások vonatkoznak, megtoldották azzal, hogy minden elektor a saját oktatási vonalára szavazhat. Szerintem az idézett régi szabályozást is így kell értelmezni, ráadásul mindmáig ez a gyakorlat érvényesült a MOGYE-választásokon. Ez lenne tehát az oly sokat dicsért előrelépés? Ami a szenátusi választásokat illeti, felidézem, hogy tavaly ősztől kezdve a magyar oktatók nagy része megtagadta a választásokon való részvételt, tiltakozván az újonnan elfogadott charta ellen. Mit sem törődve a magyar oktatók álláspontjával, a kétharmados szenátusi román többség 2012. február 8-án beválasztott hat janicsárt azok közül, akik vállalkoztak a "sztrájktörésre". Egyúttal felajánlotta a tiltakozóknak, hogy a fennmaradó 13 helyre válasszanak magyar oktatókat. Ezek után a nagy sikerként beharangozott 2012. szeptember 21-i paktum első pontja "megengedi", hogy a magyar oktatók 13 személyt beválasszanak a szenátusba. Ez azt jelenti, hogy a MOGYE törvénytelenül, érvényes charta nélkül megválasztott szenátusában benn maradtak a sztrájktörő magyarok, illetve továbbra is megmarad a szenátusban a kétharmados román többség, amely a jövőben is bármilyen törvénytelen, magyarellenes döntést meghozhat. A Szabó Béla professzor által a tavalyi választásokig betöltött prodékáni tisztségben a magyar tanári kar megkérdezése-szavazata nélkül a román kétharmad által kiválasztott Gábos-Grecu professzor a helyén maradt mint a magyar oktatási vonal képviselője!? A paktumba nem írták bele, de a magyar oktatók beleegyeztek abba, hogy a román többség vétójogot gyakoroljon Szabó Béla professzor prorektorrá választásával szemben. Helyette a románok támogatását élvező Szilágyi Tibor professzor lett a prorektor, aki nyilatkozataiban igencsak melegen üdvözölte a charta 2012. szeptember 28-i módosításait. Ha elemezzük a 2011. december 7-i charta mostani módosításait és közzétételének szokatlan módját, igen érdekes észrevételeket tehetünk, mivel a chartát felülvizsgáló bizottság már szeptember 17-én megfogalmazta az elvégzendő módosításokat. Ha ez igaz, akkor a charta módosítása nem tekinthető olyan engedménynek, amelyet szeptember 21-én tett a magyarok felé a román kétharmad, mivel a procedúrát már 17-én elindították. Az is előfordulhat, hogy az állítólagos előzetes lépéseket azért tették közzé a honlapon, nehogy úgy tűnjön, hogy a román fél bármiben is engedett a magyar tanerők követeléseinek. Egyébként legnagyobb meglepetésemre a tanügy-minisztérium 2012. 6. 20-i 10089. sz. átirata, amely jóváhagyta a MOGYE-chartát, azzal indokolja a jóváhagyást, hogy már júniusban létrehozták a magyar oktatási vonalat(?). Joggal kérdem: ha a magyar oktatás fejlesztéséről van szó, kinek lehet hinni? Csak halkan jegyzem meg, hogy átiratában a volt tanügyminiszter hasztalan követelte a charta 36, 46, 55, 62. és 70. szakaszainak az 2001. évi 1-es törvény 135. szakasza szerinti módosítását – ezeknek a magyar oktatás fejlesztését szolgáló rendelkezéseknek a chartába foglalásáról továbbra sem akar hallani a szenátus román többsége. A változtatás harmatgyengeségét az is igazolja, hogy a gyakorlatok továbbra is csak román és angol nyelven folynak, és az államvizsga-dolgozatokat sem lehet magyar nyelven megvédeni. Marosvásárhelyen nem csak a kombinát miatt nem tisztul a légkör! Kincses Előd Népújság (Marosvásárhely) 2012. november 2.Kikerülni az ördögi körből – beszélgetés dr. Szilágyi Tiborral, a MOGYE új rektorhelyettesévelSzilágyi Tibor szerint nem lehet a magyar tagozatot úgy képviselni, hogy az folyamatos ellenségeskedést szüljön. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem új rektorhelyettese a Krónikának adott interjúban elmondta, feltétlenül együtt szeretne dolgozni román kollégáival, de soha nem az érzelmi hadakozást kívánja előtérbe helyezni, hanem a tényeken alapuló, konstruktív vita híve. "Úgy érvényesülhetünk, ha javaslatainkkal olyan előnyöket is képesek leszünk felmutatni, amelyek nem csak kizárólag a mi javunkat szolgálják. Be kell látnunk, hogy bizonyos elmozdulás csak történt, a román fél is alábbhagyott az erőből való hadakozással vagy az érzelmi alapon hozott döntések meghozatalával." – véli a professzor. – Mi késztette arra, hogy mindössze 45 évesen elvállalja a rektorhelyettesi tisztséget, főként egy olyan időszakban, amikor az egyetemre az 1990-es, rendkívül feszült hangulat jellemző? – Meg kell vallanom, hogy nem túl szívesen, sőt valamelyest kényszerből mondtam igent, miután szószólónk, Szabó Béla professzor kollégám kijelentette, nem akar a kerékkötője lenni a megegyezésnek, inkább visszalép. Addig is képben voltam, hisz lényegében mi ketten voltunk azok, akik legmélyebben beleástuk magunkat a magyar tagozat ügyének a rendezésébe. Együtt vettünk részt a minisztériumi meg a helyi tárgyalásokon, és együtt fogunk dolgozni a továbbiakban is. – Ez azt jelenti, hogy a magyar tagozat kétfejű lesz, és ön rektorhelyettesként, Szabó Béla pedig tagozatvezetőként együtt dönt az oktatási kérdésekről? – Ebben nincs semmi kivetnivaló, hisz úgy, ahogy egy országot elvezethet az államfő meg a kormányfő, a magyar tagozatot is lehet így irányítani. Másrészt én rektorhelyettesként nem vehetek részt a döntéshozó fórumban, Szabó Béla viszont ott lesz a szenátusban és képviselni fogja az ügyünket. – Azt viszont láttuk, tapasztaltuk, hogy az államfő és a kormányfő jónak indult viszonya az idő elteltével el tud mérgesedni. Ezzel számolnak? – Remélem, hogy a mi esetünkben nem így lesz. Egyelőre nagyon jól együttműködünk, és bízom abban, hogy ez a továbbiakban sem lesz másként. – Nem jelent bizonyos hátrányt a magyar kollégák előtt az a tény, hogy ön lényegében tartalékmegoldásként került a prorektori székbe? – Nem hinném, hogy a kollégák úgy tekintenek rám, mint egy tartalékra. Az eddigi választásokon is szinte ugyanannyi szavazatot kaptam, mint Szabó Béla, sőt a tavaszi voksolás alkalmával a kari tanács esetén az eredmény egyenlő volt. Az Orvostudományi Értesítő felelős szerkesztőjeként állandó kommunikációs viszonyban voltam a kollégákkal. Gyakorlatilag szinte mindenki ismer, és tisztában van a szervezői tevékenységemmel. – Azonban bármikor megvádolhatják azzal, hogy ön az, akit az eddig magyarellenes magatartást mutató román fél elfogadott. – Ilyen alapon senkinek sem kellene elvállalnia a tisztséget? Remélem, hogy úgy alakul az egyetem helyzete, hogy az efféle vádak távlatilag értelmetlenné váljanak. – Persze, ha az érem másik oldalát nézzük, akkor akár azt is észrevehetjük, hogy ebből a pozícióból több mindent el lehetne érni a román félnél. – Ez így van. Éppen ezért úgy gondolom, hogy az intézmény normális működéséhez a vezetőségben bizonyos koherenciának, együttműködésnek kell lennie. Nem lehet a magyar tagozatot úgy képviselni – még a hétköznapi döntések szintjén sem –, hogy az folyamatos ellenségeskedést szüljön. Ami meg a közös dolgainkat illeti, azokban föltétlenül együtt szeretnék dolgozni a román kollégákkal. Soha nem az érzelmi hadakozást szoktam előtérbe helyezni, hanem a tényeken alapuló, konstruktív vitának vagyok a híve. – Gondolja, hogy a MOGYE-n lehet józan érvek felsorakoztatásával is vitázni? Egy olyan helyen ahol az elmúlt hónapokban sem az oktatási törvény betűjének, sem annak szellemének a felemlegetése nem sokat vetett a latba. Eddig azt láttuk, hogy ezen az egyetemen az érvényesítette az igazát, aki kétharmados többséggel rendelkezett. Mitől lenne ez ezentúl másként? – Tisztában vagyok azzal, hogy rendkívül nehéz helyzetben vagyok, ezért is említettem, hogy a rám ruházott tisztség nem tölt el feltétlen örömmel. A kétharmad–egyharmad aránnyal egyelőre nincs mit kezdenünk; ide jutottunk, mert ennyien vagyunk. De még mindig azt mondom, hogy ha érvekre támaszkodva vitázunk, lehet esélyünk. Úgy érvényesülhetünk, ha javaslatainkkal olyan előnyöket is képesek leszünk felmutatni, amelyek nem csak kizárólag a mi javunkat szolgálják. Be kell látnunk, hogy bizonyos elmozdulás csak történt, a román fél is alábbhagyott az erőből való hadakozással vagy az érzelmi alapon hozott döntések meghozatalával. – A szenátusban mennyire számíthatnak a teljes egyharmadra? Hisz köztudott, az év elején néhány behódoló, magát ilyenkor magyarnak valló tanerőt a román kollégák választottak a testületbe. – Mindenekelőtt két, a köztudatban keringő pontatlanságot szeretnék tisztázni. Egyrészt a nemrég megejtett választásokon mi jelöltük és mi szavaztuk meg a képviselőinket, ami a szeptemberi megegyezés előtt nem így volt. Másrészt nem csupán a fennmaradt három helyet kaptuk meg, hanem mind a kilencet. Ezek látszólag akár elhanyagolható részleteknek is tűnhetnek, ám mégis rendkívül fontosak. A kialakult konfliktus óta először dönthettünk mi magunk a saját dolgainkról. – Ez az egyharmad–kétharmad, amiből a román fél nem enged, hol szerepel írásban? – Sehol. Ezt az oktatói arány adja. Ezért lenne előnyösebb, ha a diákok arányát vennénk figyelembe, amelyik negyven százalék körül van jelenleg. – Miként lehet kikerülni ebből az ördögi körből? Hiszen éppen azért ilyen az arány, mert nincs elég magyar oktató, és azért nincs elég magyar oktató, mert ilyen az arány. – Ez sajnos így van, és ebből a körből csakis az új magyar oktatók felvételével tudnánk kitörni. Ez a hétpontos egyezség egyik legfontosabb része, úgy is fogalmazhatnék, hogy mérföldköve. Fontos, hogy ennek nemcsak most, egy egyszeri vizsga esetén kell érvényesülni. Az elkövetkező években is beleszólásunk kell majd legyen az állások meghirdetésébe. Ettől függ részben a főtanszékek létrehozása is. – A közeljövőre beígért alkalmazások esetében létezik egy bizonyos, előre leszögezett létszám? – Nincs. Ennek szabályozása majd az én feladatom és gondom lesz, mert az egyezség alapján a magyar rektorhelyettesnek beleszólása van az állások meghirdetésébe. Jelenleg folyamatban van egy felmérés, amelyből meg szeretnénk tudni, milyen állásokra, milyen eséllyel rendelkező jelentkezőkre számíthatunk. Az lenne az ideális, ha meghirdethetnénk az összes olyan állást, amelyre potenciális jelentkezők vannak. – Daniel Funeriu volt oktatási miniszter az év elején még azt javasolta, hogy az egyetemi charta 55. szakaszába foglalják bele azt, hogy a kisebbségi nyelven való oktatásba lehetséges társult oktatók foglalkoztatása nem történt meg, holott számos magyarországi professzor felajánlotta segítségét. – Attól függetlenül, hogy nem került be a chartába, bízom abban, hogy megvalósulhat. Derűlátásra ad okot, hogy a magyarországi egyetemekkel való partnerséget a román vezetők sem ellenzik. Ahhoz, hogy alkalmazzunk egy magyarországi oktatót, nincs szükség chartamódosításra; ehhez a törvényes kereteket kell megtalálnunk. Az, hogy külföldről hívjunk meg valamelyik klinikai szakra valakit, nemcsak az egyetemen múlik, hanem az egészségügyi rendszeren is. Gondolok az orvosi kamara álláspontjára, a kórházak álláskínálatára, a román nyelvtudás szükségességére meg sok minden egyébre, ami gyakorlatilag megnehezítheti azt a folyamatot, ami elméletben a lehető legegyszerűbbnek tűnik. Számítunk az anyaországi segítségre, de hosszú távon a saját oktatói gárda kinevelése a fő cél. – Elődje, Nagy Örs professzor többször is arra hívta fel a figyelmet, hogy a meghirdetett állásokra sem jelentkeznek a fiatalok, vagy legjobb esetben eljönnek, de mindössze ugródeszkának használják az egyetemet. – Ez a gyatra javadalmazásnak és kevéssé vonzó munkakörülményeknek betudható jelenség – amely egyébként mindkét tagozatot érinti – sajnos továbbra is fennáll. Csak remélni tudom, hogy amennyiben a MOGYE-n javul a közhangulat, illetve, ha életképes kapcsolatokat alakítunk ki a külföldi egyetemekkel, nagyobb mozgáslehetőség nyílik a fiatal oktatók számára, a motiváció is nőni fog. Mindezt én aktívan szeretném segíteni. Jelen pillanatban ezt tartom a legsürgősebb és legfontosabb feladatomnak. Szucher Ervin Krónika (Kolozsvár) 2012. november 2.MOGYE: eltávolodtunk a holtponttól?Szerkesztőségünkhöz elküldött írásában Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd úgy véli: kérdéses, hogy a MOGYE román többségű szenátusa hajlandó lesz betartani a tanügyi törvény előírásait. A sokat reklámozott holtpontról való elmozdulás valójában azt jelenti, hogy továbbra is fennmaradt a MOGYE szenátusában a kétharmados román többség. Joggal kérdezhetjük, hol van az a paritás, amelyért a magyar diákok és tanerők 1990 tavaszán hetekig sztrájkoltak? Továbbra sem számít, hogy a képviseleti demokrácia alapelvei szerint a „multikulturális” egyetem szenátusában érvényesíteni kellene a már hivatkozott paritás elvét vagy legalább az etnikai arányosságét. A magyar orvos- és gyógyszerészképzés sorsa kizárólag a nem éppen magyarbarát, kétharmados román többségtől függ. Igencsak kérdéses, hogy valaha is hajlandóak lesznek betartatni a 2011/1-es számú tanügyi törvény 135. szakaszának rendelkezéseit. Ezek előírják, hogy a multikulturális egyetemeken kötelező módon létre kell hozni a nemzeti kisebbség nyelvén az önálló főtanszékekbe szervezett tagozatokat, oktatási vonalakat. Szilágyi Tibor frissen megválasztott prorektor azt közölte a magyar tanerőkkel, hogy a magyar tagozatot érintő változások a charta 2, 39/3, 121/3 paragrafusaiban szerepelnek. A 2. pontban nem találtam semmilyen különbséget, a 39/3. bekezdés valóban új, azt rögzíti, hogy a magyar nyelvű oktatást magyar oktatási vonalban kell megszervezni, a tanügyi törvény minőséget garantáló 138. szakasza 2. és 3. bekezdéseinek rendelkezései szerint. Ez a megkötés pedig azt jelenti, hogy az évtizedek óta fojtogatott, magyar nyelvű oktatás máról holnapra megfelelő számú képzett tanerőt kellene előrántson a kalapból. Szó sincs arról, hogy elfogadnák a magyarországi orvosi és gyógyszerészeti egyetemek javaslatát, amelyek felajánlották, hogy szükség szerint biztosítják a hiányzó tanerőket, hogy a magyar oktatás saját lábán állva fejlődhessen. Köztudott, 1946-ban is ezt a megoldást alkalmazták a kizárólag magyar nyelvű MOGYE jogelődjének létrehozásakor, és ez a rendszer a Sapientián is működik. Ennek a rég bevált megoldásnak elősegítése érdekében azt javasolta Daniel Funeriu volt tanügyminiszter, hogy a charta 55. szakaszába foglalják bele, hogy a kisebbségi nyelven való oktatásban lehetséges társult oktatók foglalkoztatása. Erről, valamint a magyar főtanszékek létrehozásáról a charta mélyen hallgat, ráadásul a 38. szakasz második bekezdése továbbra is érvényben maradt. Ez pedig előírja, hogy a tanszékeket, amelyekbe az oktatási vonalak tömörülnek, a legmagasabb rangú tanerő vezeti, aki gyakorlatilag mindig román – szóval így néz ki a magyar oktatási „önállóság”. Ennek a lényeges szakasznak a módosítása messze elmarad attól, amit Daniel Funeriu akkori tanügyminiszter 2011. december 6-i átirata előírt. A miniszter szerint e szakaszba azt kellene belefoglalni, hogy az egyetemi autonómia alapján a MOGYE meghatározza az önálló magyar főtanszékekbe való szerveződést, a 2011/1-es tanügyi törvény 135. szakasza rendelkezéseinek tiszteletben tartásával. A miniszteri átirat ismeretében joggal kérdezzük, az idézett módosítás mennyiben jelent valós előrelépést, hol van a politikai képviselet által emlegetett „ellenzékből létrehozott magyar tagozat”? A 121. szakasz harmadik bekezdése annyiban jelent előrelepést, hogy az első mondatot, amelyik szerint a vezetési struktúrák megválasztása azoknak a kollektíváknak a feladata, amelyekre a választások vonatkoznak, megtoldották azzal, miszerint minden elektor a saját oktatási vonalára szavazhat. Szerintem az idézett régi szabályozást is így kell értelmezni, ráadásul mindmáig ez a gyakorlat érvényesült a MOGYE-választásokon. Ez lenne tehát az oly sokat dicsért előrelépés? Ami a szenátusi választásokat illeti, felidézem, hogy tavaly ősztől kezdve a magyar oktatók nagy része megtagadta a választásokon való részvételt, tiltakozván az újonnan elfogadott charta ellen. Mit sem törődve a magyar oktatók álláspontjával, a kétharmados szenátusi román többség 2012. február 8-án beválasztott hat janicsárt azok közül, akik vállakoztak a „sztrájktörésre”. Egyúttal felajánlotta a tiltakozóknak, hogy a fennmaradó 13 helyre válasszanak magyar oktatókat. Ezek után a nagy sikerként beharangozott szeptember 21-i paktum első pontja „megengedi”, hogy a magyar oktatók 13 személyt beválasszanak a szenátusba. Ez azt jelenti, hogy a MOGYE törvénytelenül, érvényes charta nélkül megválasztott szenátusában bennmaradtak a sztrájktörő magyarok, illetve továbbra is megmarad a szenátusban a kétharmados román többség, amelyik a jövőben is bármilyen törvénytelen, magyarellenes döntést meghozhat. A Szabó Béla professzor által a tavalyi választásokig betöltött prodékáni tisztségbe a magyar tanári kar megkérdezése-szavazata nélkül, a román kétharmad által kiválasztott Gábos-Grecu professzor a helyén maradt mint a magyar oktatási vonal képviselője?! A paktumba nem írták bele, de a magyar oktatók beleegyeztek abba, hogy a román többség vétójogot gyakoroljon Szabó Béla professzor prorektorrá választásával szemben. Helyette a románok támogatását élvező Szilágyi Tibor professzor lett a prorektor, aki nyilatkozataiban igencsak melegen üdvözölte a charta 2012. szeptember 28-i módosításait. Ha elemezzük a 2011. december 7-én elfogadott charta mostani módosításait és közzétételének szokatlan módját, igen érdekes észrevételeket tehetünk, mivel a dokumentumot felülvizsgáló bizottság már szeptember 17-én megfogalmazta az elvégzendő módosításokat. Ha ez igaz, akkor a chartamódosítás nem tekinthető olyan engedménynek, amelyet szeptember 21-én tett a magyarok felé a román kétharmad, mivel a procedúrát már 17-én elindították. Az is előfordulhat, hogy az állítólagos előzetes lépéseket azért tették közzé a honlapon, nehogy úgy tűnjön, a román fél bármiben is engedett a magyar tanerők követeléseinek. Egyébként legnagyobb meglepetésemre a tanügyminisztérium 2012. június 20-i, 10089. számú átirata – amely jóváhagyta a MOGYE chartáját – azzal indokolja a jóváhagyást, hogy már júniusban létrehozták a magyar oktatási vonalat! Jogos a kérdés: ha a magyar oktatás fejlesztéséről van szó, kinek lehet hinni? Csak halkan jegyzem meg, hogy átiratában a volt tanügyminiszter hasztalan követelte a charta 36., 46., 55., 62. és 70. szakaszainak a 2001/1-es törvény 135. szakasza szerinti módosítását – ezeknek a magyar oktatás fejlesztését szolgáló rendelkezéseknek a chartába foglalásáról továbbra sem akar hallani a szenátus román többsége. A változtatás harmatgyengeségét az is igazolja, hogy a gyakorlatok továbbra is csak román és angol nyelven folynak, és az államvizsga-dolgozatokat sem lehet magyar nyelven megvédeni. Marosvásárhelyen nemcsak a kombinát miatt nem tisztul a légkör! Kincses Előd A szerző marosvásárhelyi ügyvéd Krónika (Kolozsvár) 2012. december 15.Hamu alatt a parázsTudományos tanácskozással kezdődött kedden a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem szokásos év végi ünnepe, az egyetemi napok, amelynek csütörtök esti nyitóünnepségén a hivatalosságok és az intézmény vezetősége mellett részt vett a díszvendég Ecaterina Andronescu oktatásügyi, ifjúsági és sportminiszter, aki a rossz útviszonyok ellenére, késve bár, de eljött erősíteni az egyetem vezetőségét, ahogy a felszólalók megfogalmazták. Az orvosok a Jóisten segédjei – adta meg az alaphangot a miniszter asszony, ily módon fejezve ki elismerését és tiszteletét a gyógyítók iránt, akik visszaadják a beteg ember reménységét. Ezért nő továbbra is a fiatalok érdeklődése az orvosi szakma iránt, s ezért hisznek abban, hogy sikerrel tudják majd gyakorolni ezt a mesterséget. 67 évvel ezelőtt az egyetem alapítóinak nem volt könnyű dolguk, s ma sem könnyű, mert a finanszírozás távol áll az elvárásoktól, ennek ellenére reménykedni kell – fejezte be mondandóját a bizonytalan vigasszal a közoktatási tárca vezetője. Az alaphang ellenére az egymás után felszólalók az idei év visszhangos történéseire terelték a szót, és burkoltan, de jól érthetően a magyar oktatókat hibáztatták a történtekért. Ciprian Dobre megyei tanácselnök az egyetemi autonómia győzelmét dicsérte, amit az 1921-es alkotmánnyal vívtak ki a románok, s ez ma a MOGYE-n történő képzés alapját biztosítja. Constantin Copotoiu, a szenátus elnöke egyenesen a Falkland-szigeteket visszahódító Margaret Thatcher angol miniszterelnökhöz hasonlította Ecaterina Andronescut, aki a legnehezebb körülmények között jött el Marosvásárhelyre, s csapott az asztalra azért, hogy erős és egységes maradjon az egyetem. Beszédében Leonard Azamfirei rektor a politikai beavatkozás okozta aberrációról beszélt, arról a nyomásgyakorlásról, amelynek az volt a célja, hogy a szerkezetének feldarabolására tett kísérlettel felkavarják az egyetemi életet, s ez a szándék az emberi kapcsolatokba is beszüremkedett. A tanulság a rektor szerint az, hogy csereáruvá válhatnak, ha nem őrzik meg az egységet. A mesterségesen keltett konfliktusoknak nincsenek vesztesei és győztesei, mindkét fél veszített, s a következményei és költségei beláthatatlanok – hangsúlyozta Azamfirei professzor, aki a 2012-es év legnagyobb megvalósításának nevezte, hogy egyben maradt az egyetem. Végül a toleranciáról, a kölcsönös tiszteletről szólt, de véleménye szerint az intézmény érdekei túl kell mutassanak a személyes érdekeken. Mindenki legkönnyebben az anyanyelvén kommunikál, s különösen érvényes ez a beteg, bajba jutott emberre. Ezért kellene természetes legyen, hogy az orvos, az értelmiségi, aki sok éven át tanulja a hivatását, anyanyelvén tudjon szólni a beteghez. Ezt biztosította az 1945-ben Kolozsvárról Marosvásárhelyre költöztetett magyar nyelvű orvosképzés, ami 1962-ben, 50 évvel ezelőtt vált kétnyelvűvé. Ezért indokolt ma a multikulturális jelleg, amit nem szűkíteni, hanem bővíteni kell, sőt tartalommal megtölteni. A tanügyi törvény ugyanis lehetővé teszi, hogy a román és a magyar nyelvű képzés egyenlő partner legyen. Virágzó egyetemet ugyanis csak a múlt értékeinek tiszteletben tartásával, egymás kölcsönös megbecsülésével és a XX. század technikai és társadalmi kihívásait szem előtt tartva lehet építeni – fogalmazott Szilágyi Tibor tudományos kutatásért felelős rektorhelyettes. Az egyetemről szóló sztereotípiákon túl azt is megfogalmazta, hogy az elmúlt évben B kategóriássá vált egyetem nem a gyógyítás és az oktatás, hanem a tudományos munka mennyisége és minősége miatt csúszott vissza a második vonalba. Ahhoz, hogy visszatérjenek az elsők közé, az egyetemnek jó feltételeket kell biztosítani a kutatásra, annak a felismerésnek a jegyében, hogy nem a kutató van az egyetemért, hanem az intézmény van a kutatóért. A jó szervezés és a hatékony beruházás mellett ehhez a külföldi intézményekkel való együttműködésre van szükség – tette hozzá a rektorhelyettes, az egyetlen személy, aki magyarul is szólt a hallgatósághoz. A további beszédeket és az egyetemnek szánt diplomák átadását követően kiválósági oklevéllel tüntettek ki nyugalmazott oktatókat, akik közül többen nem voltak jelen. Oklevéllel jutalmazták a rezidensvizsgán legjobb eredményt elértek teljesítményét, az idei évfolyamelsőket, köztük Páll Ágnes Katalint a szülész szakról, Gergely Ákost a sport és Máthé Ritát a gyógyszerész szakról. Dan Dobreanu rektorhelyettes végül felolvasta, hogy a 60 kutatói pályázatból kik a szerzői annak a 14-nek, akiket 5.000 euróval támogat az egyetem terveik megvalósításában. A hivatalos megnyitót három tanácskozás előzte meg, amelyeken a MOGYE tanárai és diákjai, valamint a különböző romániai egyetemi központokból érkezett és a gyakran visszatérő külföldi vendégelőadók mutatták be tudományos dolgozataikat. A dietetikus szakemberek a kritikus helyzetben levő beteg táplálásáról értekeztek, az I. számú sebészeti klinika napján a hasnyálmirigy képezte a tudományos dolgozatok fő témáját, s a leggazdagabb, két napig tartó tanácskozás a kardiológusoké volt, nemzetközi részvétellel. Pénteken valamennyi szakterületről hangzottak el dolgozatok a több szekcióban tartott üléseken. Az egyetemi napokról nem hiányoztak a művészeti rendezvények sem. (bodolai) Népújság (Marosvásárhely) 2013. január 15.Betartották-e az egyezséget a MOGYE-n?A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem vezetősége és a magyar oktatók képviselői között megkötött szeptemberi egyezség értelmében a magyar rektorhelyettes által kért állásokat meghirdetik (3. pont), hogy az utóbbi időben egyre foghíjasabb magyar oktatói kar létszámát növeljék. Mivel a román nyelven tartott gyakorlati órák miatt a tanársegédi állások betöltésére az elmúlt évek során jobbára csak román nemzetiségű személyeket alkalmaztak, később alig volt, aki a magyar vonalon előlépjen. Ezt kiküszöbölendő az egyezségben leszögezték, hogy a magyar rektorhelyettes által kért tanársegédi állások esetén feltüntetik a magyar nyelv ismeretének a szükségességét (6. pont). Nos, az egyetem honlapján ezekben a napokban megjelentek a versenyvizsgára kiírt állások. Míg a meghatározatlan időre alkalmazandó előadótanárok, adjunktusok és tanársegédek esetében feltüntették az oktatás nyelvét, a meghirdetett tanársegédi állásoknál ez a pontosítás az egyezség ellenére sem történt meg. Mielőtt dr. Szilágyi Tibor rektorhelyettes véleményét kérném, emlékeztessük olvasóinkat arra, hogy az Általános Orvosi Karon körülbelül 227-91 a román és magyar oktatók aránya, a fogorvosi karon 37-13, a gyógyszerészeten pedig 22-14, miközben az idei felvételi vizsgáig fele-fele arányban vettek fel román és magyar hallgatókat. – Professzor úr, először is azt kérdezem, hogy mit jelent a végleges, azaz meghatározatlan időre szóló és a meghatározott időre szóló alkalmazás? – A végleges alkalmazást jelentő klasszikus tanársegédi állás betöltésére csak azok pályázhatnak, akiknek – a törvény szerint – tudományos doktori címük van. Sajnos, ebben a csoportban alig néhány új személyre számíthatunk. A legtöbb állás ezen a listán előlépést jelent elsősorban az adjunktusi fokozatra, s ezekben az esetekben feltüntették az előadás nyelvét is. Ebben a csoportban 15-en vannak, többségük megvédett doktorátusi címmel tanársegédként dolgozik. Ez a meghirdetett állások 42 százaléka. Többen fogják a jövő évben elvégezni a doktori iskolát, ezért, ha nem változnak a versenyvizsga feltételei, lassan, de bővíteni lehet a keretet. – Ez a szám messze áll attól, amennyi magyar oktatóra szükség lenne. A professzor úr szerint a másik fél betartotta-e az egyezséget? Elsősorban arra gondolok, hogy vannak olyan diszciplínák, ahol eddig sem vettek fel és továbbra sem akarnak magyar tanársegédeket alkalmazni. – Összességében azt kell mondanom, hogy az egyezség nincs betartva, bár az egyetem igazgatótanácsa próbálta minimalizálni a magyar tagozat sérelmeit. Kőkemény viták után sikerült elérni, hogy egy sebészeti állás kivételével a kért állásokat meghirdessék. A probléma abból adódik, hogy a román fél elvi síkon továbbra is fenntartja, hogy a tanszékvezető joga eldönteni, szükséges-e vagy sem egy állás meghirdetése. Az egyezségben viszont az áll, hogy a magyar tagozat szükségletei szerint kötelező módon vizsgát kell szervezni a kért állásokra. Bár pillanatnyilag majdnem teljesültek a kéréseink, aggasztónak tartjuk, hogy nincs garancia a jövőre nézve, ha továbbra is fenntartják, hogy egy tőlünk független tényezőnek vétójoga van a mi kéréseinkkel szemben. – A törvény hogyan szabályozza ezt a kérdést? – A departamentális, azaz a főtanszéki tanács hatáskörébe utalja, s mindaddig, amíg nem jönnek létre az önálló magyar főtanszékek, a román fél jóakaratára vagyunk bízva. Most többé-kevésbé helyt adtak a kéréseinknek, mi azonban elvi garanciákat szeretnénk elérni. – A kívülálló számára úgy tűnik, hogy a nagyobb gond a meghatározott időre szóló tanársegédi állások esetében van, valójában mennyi ez a meghatározott idő? – Csak egy félévet jelent és a második szemesztertől lép érvénybe. A másik csoportban levő állások, mivel a minisztérium nagyon későn hirdette meg, csak a jövő egyetemi évtől lesznek érvényesek. Az ideiglenesen alkalmazható tanársegédek számára kért állásokat is csak hosszas vita után sikerült meghirdetni. A félévre szóló alkalmazást viszont nagyon rövidnek tartjuk. Elvileg meghosszabbítható ugyan a munkaszerződés, de csak a tanszékvezető ajánlásával vagy újabb versenyvizsga nyomán. Ez azt jelenti, hogy amit most kiharcoltunk, egy félév múlva esetleg újra kell kezdeni. Az ilyen feltételek között alkalmazott személyek számára az lett volna egy kiszámítható fejlődési út, ha a doktorátusi tanulmányaik végéig kötnénk velük szerződést, amit a törvény megenged. – Az egyetem honlapján olvasható táblázatok szerint az ideiglenesen alkalmazandó tanársegédi állásoknál továbbra sem tüntették fel, hogy szükséges lenne a magyar nyelv ismerete, ami az egyezség 6. pontja ellen szól. – Az egyetem vezetősége a törvényi alap hiányára hivatkozva nem jelölte meg, hogy melyik állás tartozik a román és melyik a magyar tagozathoz. Ha kérésünkre meg is hirdettek egy állást, nem lehetünk biztosak abban, hogy azt egy magyar nyelvismerettel rendelkező személy fogja elfoglalni. Ezekkel a problémákkal kapcsolatosan december közepén iktattunk egy beadványt az oktatási minisztériumban, az akkor még hivatalban levő Ecaterina Andronescu miniszter segítségét kérve, hiszen egyike volt a három miniszternek, aki aláírta az egyezményt. A 30 napos válaszadási határidő hamarosan lejár. – Mi történik, ha továbbra sem érkezik válasz, s a vizsgán jobbára csak a román tanársegédeknek terem babér, amivel elúszik az utolsó lehetőség is az alulról szükséges építkezéshez? – Ha szükséges, következő lépésként az államtitkári tisztségét megtartó Király András segítségét fogjuk kérni. Ha nem jár sikerrel, kénytelenek leszünk Victor Ponta miniszterelnökhöz fordulni, akinek a közbeavatkozására jött létre az egyezség. Habár a tanügyminiszter változott, Victor Ponta továbbra is tisztségben van, s reméljük, hogy az adott szó betartása fontos számára. – Mi lesz, ha ő sem lép közbe? – Ha az egyezmény elvi be nem tartásának gyakorlati következményei is lesznek, ezek megerősítik az igényt, hogy csakis az önálló struktúrákban biztosított a magyar oktatás jövője. – Hány jelentkezőre számítanak? – A meghirdetett 50 tanársegédi állásból 17-re, azaz a 34 százalékra. – Ezek szerint továbbra is érezhető marad az aránytalanság. – Így van, de összességében a teljes álláskeret 70 százaléka sem lesz betöltve. Bár nem olyan tömegesen, ahogy reméltük, mégis több személy felvételében bízunk, mint ahányan az egyetemen uralkodó "hidegháború" idején bekerültek. Tavaly szeptemberben 43 helyből 3 volt magyar előadó számára meghirdetve. Én hinni szeretném, hogy a tanszékvezetők, akik esetenként vehemens tiltakozás után fogadták el az állás meghirdetését, most már nem próbálnak újabb akadályokat gördíteni elénk. A meg nem hirdetett sebészeti állás kapcsán Copotoiu professzor, aki kifejezte, hogy nem óhajtja a javasolt személyt, arra hivatkozott, hogy az ő megkérdezése nélkül próbáltuk kihozni az állást. Mi idejében elkezdtük a jelentkezők toborzását, de azzal a tanszékvezetővel, aki abban az időszakban nem tartózkodott itthon, nem tudtunk személyesen egyeztetni, hanem a főtanszéki gyűlésen terjesztettük be a javaslatunkat. – Megalakultak-e a vizsgabizottságok? – A csütörtöki szenátusi ülés jóváhagyta ezeket, s általában tükrözik a mi igényeinket is. A legderűlátóbb becslések szerint most ott tartunk, ahol a tanügyi törvény megjelenése előtt voltunk, a negatívból sikerült a nulla szintre érni. Ahhoz, hogy tovább fejlődjünk, a szeptemberi egyezmény betartása és a magyar tagozat saját departamentumainak, főtanszékeinek létrehozása szükséges. – Ez az egyezség szerint az egyetem akkreditációját követően valósulhat meg. A magyar oktatási vonal akkreditálására elegendő lesz-e, ha a jelentkezőknek sikerül a vizsgájuk? – Akik most bejutnak, sajnos nem segítik az akkreditációt. Aki nem végleges alkalmazott, azt nem veszik számításba. – Azokat sem, akik fokozatban lépnek előre? – Más kategóriába kerülnek, így egy hajszálnyit többet nyomnak a latban, de még ez a kevés is csak ősztől lesz érvényes. – Ezek után milyen esélye lesz az intézményi akkreditációnak? – Ezt pillanatnyilag még nem tudom. Ha a román és a magyar tagozatot egyben számoljuk, akkor is hiányzik pár százalék. Ahogy decemberben változtak az előlépési feltételek, ugyanúgy az akkreditáció feltételein is enyhíthetnek. Ezt figyelembe véve, még találgatásokba sem bocsátkozhatom. – Köszönöm a tájékoztatást. Bodolai Gyöngyi Népújság (Marosvásárhely), 2013. január 16.MOGYE-ügy – Döcögve halad a szeptemberi megállapodás végrehajtásaA Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) honlapján 87 tanári és tanársegédi állást hirdetett meg az elmúlt napokban; csak tíz állás esetében tüntették fel, hogy magyar nyelven oktató szakembert keresnek. A magyar oktatói igények rendezését az intézményen belüli román-magyar konfliktust rendező tavaly szeptemberi megállapodás rögzítette. Eszerint a magyar rektorhelyettes hivatott dönteni a magyar tagozaton meghirdetendő állásokról, és a magyarokat megillető tanársegédi állásokra csakis magyarul tudó oktatókat lehet alkalmazni. Szilágyi Tibor, a magyar tagozatért felelős rektorhelyettes az MTI-nek elmondta, valóban csak részben teljesült a megegyezés, és az is csak feszült belső viták eredményeként. Ugyanakkor hozzátette: mindvégig tapasztalta, hogy az egyetem vezetése szeretné elkerülni a konfliktus kiéleződését a tagozatok között. A rektorhelyettes szerint csak a versenyvizsgák lejártával derül ki, hogy megfelelő magyar nyelvtudású oktatókat alkalmaznak-e a magyar tagozat által igényelt állásokra. Elmondta: a 37 meghirdetett, meghatározatlan időre szóló tanári állásból 15-öt igényelt a magyar tagozat. A meghatározott időre meghirdetett 50 tanársegédi állásból 17-re számítanak. Utóbbiak esetében az egyetem vezetése elutasította a magyar nyelvi kompetenciák megkövetelését, arra hivatkozva, hogy az egyetemen a román a gyakorlati oktatás nyelve. „Egyelőre várakozó állásponton vagyunk, és reméljük, hogy az elképzeléseink szerint alakul a most meghirdetett állások betöltése, de elvi szempontból nincsenek rendben a dolgok. Ha a tanszékvezető joga eldönteni, hogy szükséges vagy sem egy állás meghirdetése, akkor egy tőlünk független tényezőnek vétójoga van a mi kéréseinkkel szemben. Ezért fontos, hogy jöjjenek létre a magyar főtanszékek, és az álláskeretben minden állásnál, a tanársegédeknél is, jelenjen meg, hogy az melyik tagozathoz tartozik" – nyilatkozott a rektorhelyettes. A MOGYE-n 2011-ben alakult ki éles konfliktus az egyetem román vezetése és magyar tagozata között amiatt, hogy az egyetem vezetése az intézményi autonómiára hivatkozva nem volt hajlandó életbe léptetni a 2011-ben hatályba lépett oktatási törvény magyar szempontból fontos előírásait. A konfliktus rendezésének kísérlete 2012 májusában a jobboldali Ungureanu-kormány bukásához vezetett. 2012. szeptember 21-én Victor Ponta miniszterelnök jelenlétében kezdődtek meg az egyetem vezetői és magyar oktatói közötti tárgyalások. Az ezek eredményeként létrejött hétpontos megállapodást az oktatási tárca akkori vezetője, Ecaterina Andronescu is aláírta. MTI Erdély.ma, 2013. január 16.Van is, meg nincs is elég magyar tanári hely a MOGYE-nCsak tíz magyar nyelven oktató szakembert keresnek a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) honlapján, ahol a napokban 87 tanári és tanársegédi állást hirdettek meg. A magyar oktatói igények rendezését az intézményen belüli román-magyar konfliktust rendező tavaly szeptemberi megállapodás rögzítette. Eszerint a magyar rektorhelyettes hivatott dönteni a magyar tagozaton meghirdetendő állásokról, és a magyarokat megillető tanársegédi állásokra csakis magyarul tudó oktatókat lehet alkalmazni. Szilágyi Tibor, a magyar tagozatért felelős rektorhelyettes az MTI-nek elmondta: valóban csak részben teljesült a megegyezés, és az is csak feszült belső viták eredményeként. Hozzátette: mindvégig azt tapasztalta, hogy az egyetem vezetése szeretné elkerülni a konfliktus kiéleződését a tagozatok között. A rektorhelyettes szerint csak a versenyvizsgák lejártával derül ki, hogy megfelelő magyar nyelvtudású oktatókat alkalmaznak-e a magyar tagozat által igényelt állásokra. Szilágyi elmondta, a 37 meghirdetett, meghatározatlan időre szóló tanári állásból 15-öt igényelt a magyar tagozat, a meghatározott időre meghirdetett 50 tanársegédi állásból pedig 17-re számítanak. Utóbbiak esetében az egyetem vezetése elutasította a magyar nyelvi kompetenciák megkövetelését, arra hivatkozva, hogy az egyetemen a román a gyakorlati oktatás nyelve. "Egyelőre várakozó állásponton vagyunk, és reméljük, hogy az elképzeléseink szerint alakul a most meghirdetett állások betöltése, de elvi szempontból nincsenek rendben a dolgok. Ha a tanszékvezető joga eldönteni, hogy szükséges vagy sem egy állás meghirdetése, akkor egy tőlünk független tényezőnek vétójoga van a mi kéréseinkkel szemben. Ezért fontos, hogy jöjjenek létre a magyar főtanszékek, és az álláskeretben minden állásnál, a tanársegédeknél is, jelenjen meg, hogy az melyik tagozathoz tartozik" - nyilatkozott a rektorhelyettes. A MOGYE-n 2011-ben alakult ki éles konfliktus az egyetem román vezetése és magyar tagozata között amiatt, hogy az egyetem vezetése az intézményi autonómiára hivatkozva nem volt hajlandó életbe léptetni a 2011-ben hatályba lépett oktatási törvény magyar szempontból fontos előírásait. A konfliktus rendezésének kísérlete 2012 májusában a jobboldali Ungureanu-kormány bukásához vezetett. 2012 szeptember 21-én Victor Ponta miniszterelnök jelenlétében kezdődtek meg az egyetem vezetői és magyar oktatói közötti tárgyalások. Az ezek eredményeként létrejött hétpontos megállapodást az oktatási tárca akkori vezetője, Ecaterina Andronescu is aláírta. Maszol.ro 2013. március 23.Az erdélyi orvosképzés ünnepeA Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség s egyben az erdélyi magyar orvosképzés ünnepének nevezte a XX. jubileumi Tudományos Diákköri Konferenciát Madár István, a rendezvény főszervezője. Az elmúlt két évtized lehetővé tette a tudományos szaknyelv jobb elsajátítását és gyakorlását – hangsúlyozta a MOGYE diákja, aki hozzátette, hogy 130 hallgatótársa vett részt a szervezésben oktatóik támogatásával. Lokodi Edit Emőke, a megyei tanács alelnöke örömmel nyugtázta, hogy az idén százéves Kultúrpalota a fiatalok rendezvényének ad otthont, akik az elmúlt évtizedek során a világ minden tájára elvitték a marosvásárhelyi egyetem hírét-nevét. A tudományos diákköri tevékenység a tehetséggondozás legfontosabb módja – hangzott el dr. Szilágyi Tibor rektorhelyettes beszédében. Az orvosi egyetem professzora hozzátette, hogy e tevékenység a kitartó, pontos munka iránti belső igényt, a kreativitás kibontakozását, a tudományos kutatás iránti érdeklődést, az érvelés készségét, az értékek iránti tiszteletet erősíti meg a leendő orvosokban, gyógyszerészekben. A konferencia résztvevőinek lehetőségük nyílik dolgozatuk kivonatát az Orvostudományi Értesítőben közölni, a tanároknak pedig megkönnyíti az utánpótlás kinevelését. Az ismereteket a legkönnyebben anyanyelven lehet átadni, de a tudományosság globális jellegét figyelembe véve arra biztatta a hallgatókat, hogy menjenek el külföldre tanulni, és térjenek vissza, oktatótársainak pedig azt, hogy teremtsenek ehhez megfelelő körülményeket. Húsz évvel ezelőtt egy tanteremből indult, a XX. TDK-n pedig már 240 dolgozatot mutatnak be – emelte ki a rektorhelyettes, aki köszönetet mondott a diákoknak a szervezésért s a felkért előadóknak a részvételért. A szaknyelvet minden rezidens orvosnak anyanyelven is ismernie kell – hangzott el dr. Mezei Tibor, egykori TDK-főszervező beszédében, aki a kapcsolatok építésének fontosságára hívta fel a diákok figyelmét, a tanárokét pedig arra, hogy vonják be a fiatalokat a munkába. A konferencián közel 500-an vesznek részt, és 240 tudományos dolgozatot mutatnak be, kétharmad részt belföldi, egyharmad részt a magyarországi egyetemekről érkezett hallgatók – válaszolta kérdésünkre Tubák Nimród a szervezők nevében. A XX. TDK csütörtökön dr. Kun Imre nyugalmazott endokrinológus professzor előadásával kezdődött, aki az étvágy kialakulásának és szabályozásának rendkívül bonyolult folyamatait mutatta be, s beszélt az elhízás kezelésében használt gyógyszerek hatásáról és mellékhatásáról, majd a különböző szekciókban folytatódott a dolgozatok bemutatása. A péntek reggeli ünnepélyes megnyitón a marosvásárhelyi Művészeti Líceum tizedik osztályos diákjainak kvartettje játszott. (bodolai) Népújság (Marosvásárhely), 2013. április 4.Továbbra sincs elég magyar tanár (MOGYE-ügy)Csak részben teljesültek a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) belüli román–magyar konfliktust elcsitító, tavaly szeptemberben kötött megállapodás kitételei – véli Szilágyi Tibor, a MOGYE rektorhelyettese. A tanári állások betöltésére meghirdetett versenyvizsgák eredményeit jóváhagyó tegnapi szenátusi ülés után elmondta, a magyar tagozat számára meghirdetett helyeknek csak mintegy kétharmadát sikerült betölteni az elmúlt időszakban tartott versenyvizsgákon. Megjegyezte, a magyar tagozat továbbra is tanerőhiánnyal küzd, a versenyvizsgákkal nem sikerült változtatni e helyzeten. Az egyetemen meghirdetett, meghatározatlan időre szóló 37 tanári állásból 15-öt igényelt a magyar tagozat. A versenyvizsgák nyomán 26 állást töltöttek be, kilencet a magyar tagozaton. Kedvezőbben alakult az arány a meghatározott időre szóló tanársegédi állásoknál. Itt a magyar tagozat igényei szerint meghirdetett 17 állás közül 14-et sikerült betölteni. Korábban az egyetem magyar vezetői kifogásolták, hogy a magyar tanársegédi állásoknál nem követeltek magyar nyelvi kompetenciákat, és az is megtörténhetett volna, hogy magyarul nem tudó jelöltet vesznek fel magyar helyre. Szilágyi Tibor elmondta, ez szerencsére nem történt meg. A rektorhelyettes szerint egyes állásokat azért nem sikerült betölteniük, mert a jelöltjeik már a versenyvizsga előtt visszaléptek vagy elakadtak a bürokrácia útvesztőiben, más állásoknál a vizsgáztatók – esetenként vitatható – szigora hiúsította meg az elképzeléseket. A MOGYE-n 2011-ben alakult ki éles konfliktus az egyetem román vezetése és magyar tagozata között amiatt, hogy az egyetem vezetése az intézményi autonómiára hivatkozva nem alkalmazta a 2011-ben hatályba lépett oktatási törvény magyar szempontból fontos előírásait. A konfliktus kezelési kísérlete 2012 májusában az Ungureanu-kormány bukásához vezetett. 2012 szeptemberében a Ponta-kormány tagjainak jelenlétében született egy hétpontos megállapodás, amely a magyar tagozat tanerőgondjainak rendezését is tartalmazta. Háromszék (Sepsiszentgyörgy). 2013. április 6.Se hátrább, se előreSzerdai ülésén a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem szenátusa jóváhagyta a meghatározatlan időre szóló oktatói és a folyó egyetemi évre szóló tanársegédi állások betöltésére meghirdetett versenyvizsga eredményét. A magyar tagozat önálló létéhez szükséges 70 állásból 15+17-re lehetett pályázni, s ebből 23-at töltöttek be. A 14 tanársegéden kívül, akiknek nem végleges az állása, valójában két új személlyel bővül az egyetem oktatói kara, a többiek egy fokozattal léptek elő. A sebészeten továbbra is fennmaradt a magyarokkal szembeni határozott elutasítás, a fogorvosi karon a krónikus tanárhiány. A részletekről dr. Szilágyi Tibor professzort, a MOGYE rektorhelyettesét kérdeztük. – Miért nem sikerült valamennyi meghirdetett helyet betölteni, gondolok elsősorban a végleges állásokra? – A 37 meghatározatlan időre szóló tanári állásból 30-ra volt jelentkező, akik közül 26-nak sikerült a vizsgája. A magyar tagozatnak jóváhagyott 15 állásra 11-en jelentkeztek, közülük 9 vizsgázott sikeresen. – A tanárhiányt figyelembe véve nem mondhatni túlságosan jó aránynak. Mi volt a sikertelenség oka? – Egyik esetben, ahol magasabb oktatói fokozatot célzott meg a jelentkező, a feltételek teljesítésében határesetnek számító pályázatot rosszindulatúan kezelte a bizottság, s nem hagyta jóvá az előrelépést. A másikban olyan nehézségű és aprólékosságú vizsgát tartottak, hogy a jelentkezőnket, aki korábban Bukarestben ugyanebből az anyagból sikeresen szakvizsgázott, visszautasították. – Mivel az utóbbi eset a sebészeti tanszéken történt, úgy tűnik, hogy ott továbbra sincs helye a magyar oktatóknak, s már a vizsga előtt kiszivárgott, hogy jobb lenne, ha nem is jelentkeznének. – A legnagyobb oktatói hiány valóban a sebészeten van, s minden megbeszélésen, ahol ezt szóvá tettük, azt vágták a fejünkhöz, hogy nincs jelentkező. Most három jelentkező lett volna, de az egyik állás meghirdetését Copotoiu professzor, az I. Sebészeti Klinika vezetője, a szenátus elnöke sértődöttségre hivatkozva elutasította. Azt nehezményezte, hogy nem őt kérdezték meg először, holott abban az időszakban külföldön tartózkodott. A másik jelölt a beiratkozáskor tapasztalt adminisztratív bonyodalmak miatt mondott le szándékáról. A harmadiknak a vizsgán állítottak olyan akadályokat, hogy ne sikerüljön a próbálkozása. – A másik kritikus hely a fogorvosi kar, ott miért nem sikerült pótolni a hiányokat? – A meghatározatlan időre szóló három állásból kettőre végül be sem iratkoztak a lehetséges pályázók, reméljük, hogy a következő alkalommal jelentkezni fognak. – Ahogy hallottam, nem jobb a helyzet az idei tanévre meghirdetett tanársegédi állások esetében sem. – A három jelöltből kettőt elutasítottak, ami azért furcsa, mert az egyikük évfolyamelsőként végzett, és annak idején a rezidensvizsgán, Bukarestben országos versenyben harmadik helyet ért el. Az egyetemünk meg kellene becsülje az ilyen jelentkezőket, ahelyett hogy lehetetlenül magas szintű vizsgával akadályozza a tevékenységüket. – A pontosítás kedvéért térjünk vissza a számokra. – A 17 tanársegédi állásból 14-et sikerült betölteni. – Korábban felmerült a kifogás, hogy a magyar tagozatra szóló állásoknál nem jelent meg feltételként a magyar nyelv ismerete, befolyásolta-e ez a tény a vizsgát? – Nem fordult elő olyan eset, hogy a minket megillető helyre mást vettek volna fel. – Miért ideiglenesek ezek az állások? – Mivel az új tanügyi törvény szerint csak a megvédett doktorátusi cím birtokában lehet tanársegédi állást megpályázni, akiknél folyamatban van a doktori cím elnyerése, azokat csak meghatározott időszakra lehet alkalmazni. – Miért nem vehettek részt a magyarországi egyetemeken doktori iskolába járó orvosok, gyógyszerészek? – Az előírások értelmében csak az egyetem nappali tagozatos doktorandusai pályázhattak, akik a doktori tanulmányok mellett el tudják végezni az oktatói tevékenységet is. Akik megszerzik a doktori címet, az itteni egyetemen doktoráltakkal egyenlő feltételek mellett jelentkezhetnek majd a vizsgára. – Összességében mit nyert a magyar tagozat? – Nem szorult hátrább, de előbbre sem jutott. Tagozatot nem lehet fentről létrehozni, ehhez iskolát, csapatot építő személyiségekre van szükség. – A szerdai szenátusi ülésen a magyar tagozatot képviselő szenátorok nem kifogásolták a vizsgákon szándékos rosszindulatot? – De igen, a sebészeten kialakult helyzetet Szabó Béla professzor tette szóvá, amire Copotoiu Constantin professzor éles hangú, személyeskedő kirohanással válaszolt. – Milyen kérdések szerepeltek még az ülés napirendjén? – Elhangzott a tavalyi évre vonatkozó rektori beszámoló, Dobru Daniela professzor végleges kinevezést kapott a Doktori Iskola élére, módosult a tanári állások betöltésére vonatkozó versenyvizsga szabályzata, a szenátus úgy határozott, hogy a rezidensek csak ideiglenes áthelyezést kaphatnak. A testület jóváhagyta a magyar nyelvű biotechnológiai mesterképzés indításához szükséges iratcsomó összeállítását. A képzést Sipos Emese docens, a Gyógyszerészeti Kar dékánhelyettese kezdeményezte. Nagy előrelépés lesz, ha sikerül akkreditálni ezt az oktatási formát, és lesz elég jelentkező az indításhoz, hiszen eddig mesterképzés csak román nyelven folyt az egyetemünkön. A szenátus elhalasztotta a nyugdíjkorhatárt elért egyetemi tanárok működésének a meghosszabbítására vonatkozó szabályzat megvitatását, szavazott a tandíjakról, a következő tanév szerkezetéről, az egyetem akkreditációjának az előkészítéséről és más kérdésekről. – Mielőtt az akkreditációra rátérnénk, megkérem, mondja el, hogyan végződött a márciusi uniós felmérés? – Az Európai Egyetemek Szövetségének öttagú bizottsága vizsgálta meg, hogy mit kell tenni az egyetemnek a saját maga által kitűzött célok eléréséért, vagyis, hogy A kategóriás, elit kutatóegyetem legyen. A második látogatás végén egyórás kiértékelő előadáson bemutatták a menedzsment, a minőségbiztosítás és az átláthatóság terén folytatott felmérés eredményeit. Általában pozitív véleményt fogalmaztak meg, de éles szemmel tekintettek a kulisszák mögé, sok hasznos javaslat, tanács hangzott el annak érdekében, hogy egy európai szintű és mentalitású intézménnyé váljon az egyetem. Erről hamarosan írásos beszámolót is küldenek. – Hogyan készülnek az akkreditációra? – Az Általános Orvosi Karon május 10-ig külön dossziét kell összeállítani mindhárom tagozatnak, de arra vonatkozóan, hogy a gyakorlatokat hogyan fogjuk lefedni, még nem született megállapodás. Az akkreditáció június folyamán, a felvételi vizsga előtt kellene lezajlódjon, azután kerülhet napirendre az önálló főtanszékek megalapítása. Bodolai Gyöngyi Népújság (Marosvásárhely). 2013. április 8.Közgyűlését tartotta az EMEA Protestáns Teológiai Intézet dísztermében tartotta közgyűlését szombaton az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME). A 2012-es év tevékenységének, eredményeinek és kudarcainak áttekintésére a tagság soraiból Erdélyből sokan érkeztek az eseményre, de a Magyar Tudományos Akadémia, a Kolozsvári Magyar Főkonzulátus, a helyi önkormányzat és több más intézmény is képviseltette magát. Az elmúlt esztendőről az az általános vélemény fogalmazódott meg, hogy a hazai magyar tudományos élet legátfogóbb rendszere és fóruma a kedvezőtlen anyagi feltételek ellenére képes volt helyt állni, folytatta megkezdett programjait, szerényebb mértékben pedig még „tollasodásra” is futotta erejéből. A közgyűlésen elhangzott köszöntő beszédében Kocsis Károly (elnök, Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság, MTA) méltatta az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) érdemeit, ugyanakkor elégtelennek, szégyenteljesnek nevezte azt a támogatást, amelyet az elmúlt húsz évben a magyar kormányok juttattak a határon túli nemzettársaknak. A továbbiakban folyamatos gondoskodásra és munkára lesz szükség, jelentette ki. Magdó János főkonzul azt a sokoldalú tevékenységet hangsúlyozta, amellyel az EME az egyetemes magyar kultúra részévé vált. Tóth László területi főreferens Répás Zsuzsanna (helyettes államtitkár, Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkárság, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium) köszöntő levelét olvasta fel, amelynek értelmében a magyar kormány a továbbiakban is támogatni kívánja az EME tevékenységét. Sipos Gábor elnök átlagosnak nevezte az elmúlt évet, amikor a csökkent anyagi keretek között is születtek pozitív eredmények, például sikerült újjáéleszteni a csíkszeredai fiókot. Ezután Bitay Enikő főtitkári jelentésének szóbeli kiegészítése következett, majd a gazdasági, az ellenőri és a jogtanácsosi jelentés hangzott el. A közgyűlés valamennyit elfogadta. Trombitás Zsófia (főosztályvezető, Külügyminisztérium) pedig a New York-i Magyar Tudományos Társaság megalapításáról és munkájáról beszélt. A közgyűlésen, a hozzászólások, kiegészítések, észrevételek után, az alapszabályzatnak megfelelően, megújították az EME-választmány egyharmadát. Az új választmányi tagok: Pozsony Ferenc, Keszeg Vilmos, Egyed Ákos, Wanek Ferenc, Szilágyi Tibor, Sipos Emese, Ilyés Szilárd, Kerekes László, Máté Márton, Kolumbán József, Jakab Samu. Tudományos munkásságuk és tudományszervező tevékenységük elismeréseként a tiszteleti tag címet adományozták a következőknek: Kolumbán József, Németh Sándor, Wanek Ferenc, Veress Erzsébet, Szilágyi Pál. A gróf Mikó Imre-emlékplakettet Kicsi Györgynek ítélték oda, az Entz Géza-díjat pedig Benkő Eleknek Monok István, a Gróf Mikó Imre Alapítvány elnöke nyújtotta át, A középkori Székelyföld című régészeti és történelmi monográfia összeállításáért. Ö. I. B. Szabadság (Kolozsvár). 2013. április 10.Hatálytalanította a táblabíróság a MOGYE magyar karáról szóló kormányhatározatotHatálytalanította a Marosvásárhelyi Táblabíróság a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar és angol nyelvű orvosi és gyógyszerészeti karát megalapító, tavaly márciusi kormányhatározatot, a döntés nem jogerős – adta hírül szerdán az Agerpres hírügynökség. A kormányhatározat alkalmazását már májusban felfüggesztette a bíróság, amíg az egyetem – román többségű – vezető testületei által benyújtott, a kar megalapítását kifogásoló kereset ügyében érdemi döntés születik. A MOGYE-n zajló magyar és angol tannyelvű oktatást önálló karba szervező kormányhatározat volt 2012 áprilisában az Ungureanu-kabinet ellen beterjesztett bizalmatlansági indítvány egyik témája, amelynek nyomán a jobbközép kormány megbukott, és a Szociálliberális Szövetség átvette a hatalmat Romániában. Az Ungureanu-kabinet – amelyben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is részt vett – azután alapított magyar-angol kart a MOGYE-n, hogy az egyetem román többségű szenátusa az egyetemi autonómiára hivatkozva megtagadta az önálló magyar főtanszékek megalakítását, amelyet egyébként az oktatási törvény előírt. A kar megszervezésére – a kormányhatározat bírósági felfüggesztése és a kormányváltás nyomán – már nem került sor. „Várható volt a táblabíróság döntése, amely megerősítette, hogy az egyetemi autonómiát a politika nem kerülheti meg" – mondta az Agerpresnek Leonard Azamfirei, a MOGYE rektora. Szeptemberben Victor Ponta miniszterelnök szorgalmazására megállapodást írtak alá a MOGYE magyar és román oktatói a feszült helyzet rendezéséről. Múlt héten Szilágyi Tibor, a MOGYE rektorhelyettese az MTI-nek úgy nyilatkozott: csak részben teljesültek az egyezmény kitételei, a magyar tagozat továbbra is oktatóhiánnyal küzd. A MOGYE vezetése szerint csak akkor lehet szó a magyar főtanszékek megszervezéséről, ha az akkreditáláshoz elegendő számú főállású oktatója van a magyar tagozatnak. MTI Erdély.ma. 2013. április 20.Orvoskongresszus SzékelyudvarhelyenAz Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztálya idei, sorrendben 23. tudományos ülésszakát Székelyudvarhelyen rendezte meg. E város már harmadszor gazdája az erdélyi magyar orvosok seregszemléjének, 1991-ben az első és 2000-ben a tizedik kongresszust is itt tartották. Április 11-én a továbbképző előadásokra került sor, délután pedig a Művelődési Ház nagytermében az ünnepélyes megnyitóra. Ezen Bunta Levente polgármester a székely anyaváros nevében köszöntötte Erdély magyar orvosait, gyógyszerészeit, valamint a határon túlról érkezetteket. Lukács Antal, a helyi kórház igazgatója, Szilágyi Tibor, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem rektorhelyettese, Andrészek Csaba, a helyi szervezőbizottság elnöke, valamint Egyed-Zsigmond Imre professzor, szakosztályi elnök mondott üdvözlőbeszédet. Első alkalommal osztották ki a tavaly alapított Csőgör Lajos-díjat, mely az orvosi egyetem első rektorára emlékeztet, s az egyetemszervezésben érdemeket szerzett oktatónak jár ki. A díjat Szabó Béla nőgyógyász professzornak ítélték oda, aki a marosvásárhelyi magyar nyelvű orvosképzés legkövetkezetesebb harcosa volt az elmúlt években. Szilágyi Tibor olvasta fel méltatását. A Lencsés György-díjat az idén Kata Mihály szegedi gyógyszerész, egyetemi tanár kapta a marosvásárhelyi gyógyszerészképzés támogatásáért. Kopp Elemér-díjjal két kutatásban kitűnt diáklányt jutalmaztak. A következő két napon sor került négy plenáris előadásra, s 16 szekcióban 159 dolgozatot illetve posztert mutattak be. A 650 résztvevőből 66 volt külföldi, majdnem mind Magyarországról jöttek, mindegyik ottani orvosi egyetem több tanárral is képviseltette magát. Különösen a fül-orr-gégészeti szekcióra érkeztek sokan, ennek szinte minden magyar tanára jelen volt. Az ülésszervező, Szentannai Dénes helybéli főorvos Töredékek a fül-orr-gégészet történetéről Erdélyben című előadása részletesen ismertette az első, Kolozsvárt 1916-ban Gyergyay Árpád professzor által megnyitott szakklinika történetét is. Az Infektológia–immunológia–labordiagnosztika szekció üléselnöke Bódizs György kolozsvári főorvos volt. Az Orvos- és gyógyszerésztörténelmi szekcióban Gaal György a Házsongárdi temető két világháború közötti orvossírjairól tartott előadást, Korcsog Mátyás kolozsvári nyugalmazott gyógyszerész pedig a Nivea-termékek történetét ismertette. Az ünnepélyes megnyitó előtt a résztvevők a Szent Miklós-plébániatemplomban meghallgathatták a Szentegyházi Gyermekfilharmónia sikeres koncertjét. A zárókirándulást Székelyderzsre rendezték, ahol az UNESCO-Világörökség részét képező műemlék templomban unitárius istentiszteletre, majd a híres freskók ismertetésére került sor. A helybéli művelődési házban népi zenészek muzsikája mellett gulyásparti zárta a rendezvényt. G. Gy. Szabadság (Kolozsvár). 2013. április 30.MOGYE-ügy: Leszavazta a magyar előterjesztéseket az egyetem szenátusaA Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) szenátusa április 30-i, keddi ülésén leszavazta a magyar tagozat által előterjesztett javaslatokat, semmibe véve az egyetemen kialakult román-magyar feszültséget feloldó tavaly szeptemberi megállapodást – mondta az MTI-nek Szilágyi Tibor, az intézmény rektorhelyettese. Az ülésen a magyar tagozat képviselői a magyar nyelv gyakorlati oktatásba történő bevezetését és a magyar tagozathoz tartozó önálló diákcsoportok létrehozását kezdeményezték. E kérdések azután kerültek a szenátus elé, hogy korábban az egyetem rektora és igazgatótanácsa nem értett egyet a magyar tagozat akkreditációjához szükséges intézkedésekkel. Szilágyi Tibor elmagyarázta, a tanügyi törvény előírja, hogy az oktatási programokat minden nyelvre külön kell akkreditálni. „Erre alapozva kértük a magyar és román tagozathoz tartozó csoportok elosztását" – nyilatkozta a rektorhelyettes. Azt is hozzátette, hogy nem teljesen magyar gyakorlati oktatásra tettek javaslatot, hanem azt kezdeményezték, hogy a jelenlegi román mellett a magyar nyelvet is vezessék be a gyakorlati oktatásba. „Ez utóbbi elengedhetetlen feltétele a magyar tagozat hosszú távú fennmaradásának" – magyarázta Szilágyi Tibor. A rektorhelyettes szerint a mostani szenátusi döntés csak tetézte a korábbi kedvezőtlen intézkedéseket. Hozzátette, az egyetem vezetősége – megszegvén az egyezséget – a tavaszi versenyvizsgák során – etnikai diszkriminációnak minősítette, és – nem követelte meg a magyar nyelvi kompetenciákat a magyar tagozat kérésére meghirdetett állásoknál. Csak a véletlenen múlt, hogy nem vettek fel magyarul nem tudó oktatókat a magyar tagozathoz. Erdély.ma 2013. május 2.Leszavazta a magyar előterjesztéseket a MOGYE szenátusa– A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem szenátusa keddi ülésén leszavazta a magyar tagozat által előterjesztett javaslatokat, semmibe véve az egyetemen kialakult román–magyar feszültséget feloldó tavaly szeptemberi megállapodást – közölte Szilágyi Tibor, az intézmény rektorhelyettese. A keddi szenátusi ülésen a magyar tagozat képviselői a magyar nyelv gyakorlati oktatásba történő bevezetését és a magyar tagozathoz tartozó önálló diákcsoportok létrehozását kezdeményezték. E kérdések azután kerültek a szenátus elé, hogy korábban az egyetem rektora és igazgatótanácsa nem értett egyet a magyar tagozat akkreditációjához szükséges intézkedésekkel. Szilágyi Tibor elmagyarázta, a tanügyi törvény előírja, hogy az oktatási programokat minden nyelvre külön kell akkreditálni. "Erre alapozva kértük a magyar és román tagozathoz tartozó csoportok elosztását" – nyilatkozta a rektorhelyettes. Hozzátette, hogy nem teljesen magyar gyakorlati oktatásra tettek javaslatot, hanem azt kezdeményezték, hogy a jelenlegi román mellett a magyar nyelvet is vezessék be a gyakorlati oktatásba. "Ez utóbbi elengedhetetlen feltétele a magyar tagozat hosszú távú fennmaradásának" – magyarázta Szilágyi Tibor. A rektorhelyettes szerint a mostani szenátusi döntés csak tetézte a korábbi kedvezőtlen intézkedéseket. Hozzátette, az egyetem vezetősége – megszegvén az egyezséget – a tavaszi versenyvizsgák során – etnikai diszkriminációnak minősítette, és – nem követelte meg a magyar nyelvi kompetenciákat a magyar tagozat kérésére meghirdetett állásoknál. Csak a véletlenen múlt, hogy nem vettek fel magyarul nem tudó oktatókat a magyar tagozathoz. Szilágyi szerint hamarosan összehívják az egyetem magyar oktatóinak a közgyűlését, hogy megoldást találjanak a kialakult helyzetre. Népújság (Marosvásárhely) 2013. május 13.A magyar szempontokat mellőzve kérték a MOGYE akkreditációjátA Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) rektorátusa hétfőn a magyar tagozat szempontjait figyelmen kívül hagyva küldte el Bukarestbe az intézmény akkreditációs dossziéját – tájékoztatta az MTI-t az intézmény magyar rektorhelyettese. Szilágyi Tibor elmondta, nem írta alá az akkreditációs dossziét, mert az egyetem román többségű vezetése által javasolt megoldások nem felelnek meg a tanügyi törvény kisebbségi oktatásra vonatkozó előírásainak. A rektorhelyettes elsősorban azt kifogásolta, hogy a gyakorlati oktatásban nem választották szét a román és a magyar tagozathoz tartozó csoportokat. MTI Erdély.ma 2013. május 15.A törvényességre vonatkozó érveket nem vették figyelembeA rektorhelyettes nem írta alá az akkreditációs dossziét Miután áprilisi ülésén a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem szenátusa nem hagyta jóvá a magyar tannyelvű oktatás alapfeltételét jelentő külön magyar csoportok alakítását, az akkreditációs dossziét is a többségi határozat szellemében állították össze, s küldték el hétfőn Bukarestbe. Mivel a magyar tagozat képviselőinek a törvényességre vonatkozó érveit nem vették figyelembe, Szilágyi Tibor rektorhelyettes nem írta alá az újabb öt évre szóló működési engedélyt kérelmező dossziét. – A dosszié a román szenátusi tagok által a magyar tagozatra ráerőltetett rendszert tükrözi, ami nincs összhangban a magyar tagozat akaratával, nem teszi lehetővé a tagozat fejlődését, és nem felel meg a tanügyi törvény előírásainak sem, ezért a törvényessége is megkérdőjelezhető. A szenátus úgy döntött, hogy fenntartja a jelenlegi rendszert, amiben a román és magyar tagozatos diákok vegyes csoportokban, román nyelven végeznek minden gyakorlati tevékenységet. A vegyes csoportok nem teszik lehetővé a gyakorlati oktatás kétnyelvűvé tételét és a tanársegédi állások külön meghirdetését, ami a magyar tagozat hosszú távú fejlődését biztosíthatná. Pillanatnyilag a közös rendszer egy hajszállal jobb tanári lefedettséget biztosít, de más előnye nincs. Érdekes módon az angol tagozat számára megengedett a külön csoportok létrehozása. Ha nem jelennek meg külön a magyar tagozathoz tartozó tanársegédi állások, s a jóváhagyást ilyen formában adja meg Bukarest, fennáll a veszély, hogy az összes kérésünket erre hivatkozva fogják az elkövetkező öt év során elutasítani – válaszolta a Népújság kérdésére a rektorhelyettes. – A gyakorlati oktatásban eddig vegyesen működő csoportok szétválasztása nem volt benne a Ponta-kormány három miniszterének a jelenlétében megkötött egyezményben? – Erre külön nem tért ki az egyezség, az akkor hivatalban levő tanügyminiszter asszony azt szorgalmazta, hogy a főtanszékek létrehozása ne előzze meg az akkreditációt, mert véleménye szerint így a két tagozat ki tudja segíteni egymást a hiányzó oktatók pótlásában. Ha valós segítő szándékkal viszonyulnának a kérdéshez, az angol csoportokhoz hasonlóan a magyar csoportok is külön meg kellene jelenjenek, ahol pedig tanerőhiánnyal küszködünk, ott a magyar tagozathoz tartozó állásra óraadóként egy román tagozatos kolléga besegíthetne. Azért ellenezzük a most elküldött akkreditációs dossziét, mert az oktatók hiányát, amit a román többség által fenntartott rendszer idézett elő a magyar tagozaton, ilyen módon továbbra is fenntartják és konzerválják. Először az oktatói lefedettségi arányt is úgy számolták ki, hogy – annak ellenére, hogy a gyakorlatok közösek –, a román tagozatnak legyen meg a szükséges 70%, és a hiányt szinte teljes egészében a magyar tagozathoz írták. Egy rövid, de igen éles vita után belátták, hogy ez nem korrekt, s áttértek arra, hogy a diáklétszámmal arányosan osztozzunk a meglévő s a hiányzó oktatókon. Bár a Felsőoktatás Minőségét Ellenőrző Ügynökség (ARACIS) által elvárt szintet a jelenlegi diáklétszámmal nem tudjuk elérni, nem éppen annyira rossz a helyzet, mint ahogy azt az egyetem vezetősége lefesti. Egy kicsit átcsoportosítva az órákat, s a professzorokat és előadótanárokat is maximumra normázva, elég sokat lehet nyerni. A rektor szerint a dossziékat azért kellett ennyire gyorsan felküldeni Bukarestbe, mert az ARACIS még a nyári szesszió előtt be akar fejezni minden ellenőrzést. – Mennyi ideig lesz érvényes a működési engedély? – Elvileg öt évre szól. Az egyetem időközben kérhet egy újabb felmérést, amikor lehetne változtatni, de ez nagyon sokba kerül, és ugyanaz a vezetőség kellene kezdeményezze, aki most elutasította a kéréseinket. – Értesültünk, hogy Bukarestben is próbálkoztak azzal, hogy törvényességet érvényre juttassák az akkreditációs kérelemben. Milyen eredménnyel jártak? – Mi az ősszel a kinyújtott kezet elfogadtuk, megpróbáltunk együttműködni a román féllel egy fokozatos megoldás kialakításában, de most, amikor a szenátus – egyetemi szinten a legmagasabb döntéshozó fórum – egyértelműen leseperte az asztalról az összes kérésünket, be kell látnunk, hogy hiába az egyezség, itt helyben a problémát nem lehet megoldani. Szabó Béla professzorral, a magyar tagozat vezetőjével együtt magasabb szintű támogatást kértünk. A szakminisztériumban a felsőoktatásért felelős államtitkárral sikerült beszélnünk, aki megértette a helyzetet, és ígéretet tett, hogy kérésünket közvetíti a miniszternek. Az ARACIS- nál viszont minden kérésünket illetően elutasításba ütköztünk. Az ARACIS honlapján, az elbírálók listájának a végén szerepel egy állítólagos határozat, hogy a klinikai oktatásban a diák–beteg kapcsolat csak román nyelven folyhat, s ezért a kórházi gyakorlatok nyelve kizárólag a román. Véleményem szerint ez nem indokolt, sőt diszkriminatív előírás. Egy magyar beteget milyen alapon kötelezhetnek arra, hogy a magyar tanársegéddel és a magyar hallgatóval románul beszéljen, miközben természetes, hogy a román beteggel az ő anyanyelvén kommunikálnak. Egy évvel korábban a kétnyelvű gyakorlatokra vonatkozó kérésünket elgondolkoztatónak tartották, most elutasították, sőt megpróbálták kiforgatni. Hiába kértük, hogy ezt az előírást finomítani kellene, mert ebben a formájában nem teljesen törvényes, hiába próbáltuk meggyőzni őket, hogy az angol csoportokhoz hasonlóan a magyar csoportokat is külön kellene választani, mindentől mereven elzárkóztak. (bodolai) Népújság (Marosvásárhely) 2013. május 15.A MOGYE-konfliktusról tájékozódnak a miniszterekVárhatóan szerda délután Bukarestben fogadja Remus Pricopie tanügyminiszter és Mihnea Costoiu, a kutatási és felsőoktatási tárca vezetője a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) román, illetve magyar vezetőit, akiktől a két miniszter tájékozódni szeretne az intézményben kialakult újabb konfliktusról. A tárgyalást az egyetem vezetőségének sokadik magyarellenes lépése váltotta ki, amikor a hét elején a rektorátus a magyar tagozat szempontjait figyelmen kívül hagyva küldte el Bukarestbe az egyetem akkreditációs dossziéját. Az intézmény magyar rektorhelyettese, Szilágyi Tibor nem volt hajlandó aláírni a dokumentumot, mivel szerinte a MOGYE román többségű vezetése által javasolt megoldások nem felelnek meg a tanügyi törvény kisebbségi oktatásra vonatkozó előírásainak. A rektorhelyettes elsősorban azt kifogásolta, hogy a gyakorlati oktatásban nem választották szét a román és a magyar tagozathoz tartozó csoportokat. Amint arról beszámoltunk, alig egy héttel korábban az egyetem kétharmados román többségű szenátusa leszavazta a magyar tagozat képviselőinek azt a kezdeményezését, hogy a gyakorlati oktatást is tegyék kétnyelvűvé. Az ügy orvoslása érdekében Szilágyi Tibor és kollégája, Szabó Béla tagozatvezető már a múlt hét második felében Bukarestben járt az oktatási minisztériumban, valamint a Felsőoktatási Minőségbiztosítási Szervezetnél (ARACIS), azonban semmi egyebet nem sikerült elérniük egy államtitkári ígéretnél, miszerint a problémáról tájékoztatják a tárcavezetőket. Megértő lenne a minisztérium „Úgy tűnt, hogy a minisztériumban megértően viszonyulnak a gondjainkhoz, az ARACIS-nál azonban ellenségesen fogadták valamennyi javaslatunkat. Már-már az volt az érzésünk, hogy a minőségbiztosítási szervezet képviselői az elfogult marosvásárhelyi román kollégáink retorikáját vették át” – nyilatkozta lapunknak Szilágyi. Szerinte nem kizárt, hogy az egyetem vezetői előzőleg valamennyi magyar kérdésből „kioktatták” az ARACIS-osokat. Várniuk kell a tiltakozóknak Egyelőre kénytelen legalább egy napot várni a Bukarestben meghirdetett tiltakozó akciójával a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) néhány tagja. Ádám Valérián, a szervezet titkára elmondta, a fővárosi önkormányzat ugyan nem bírálta fölül korábban kiadott engedélyét, viszont feltételként kötötte ki a 8-szor 2 méteres molinó kifeszítésének műszaki ellenőrzését. „A Győzelem téri autók és gyalogosok biztonságára hivatkozva elküldtek egy céghez, hogy annak illetékesei véleményezzék, hogy az óriásplakátunkat nem boríthatja-e fel a szél” – mondta el Ádám Valérián, akinek reményei szerint holnaptól elkezdődhet a kéthetes tiltakozó akció. A RMOGYKE az oktatási törvény megszegésére és a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen tapasztalható etnikai diszkriminációra kívánja felhívni a figyelmet. „Nem tudni hogy és mikor, de megfogalmaztak egy kitételt, miszerint a klinikai gyakorlat csak román nyelven folyhat. Ez elméletileg mindenkire egyaránt érvényes, a valóságban viszont csak a magyar diákokra alkalmazzák, az angol nyelven tanulókra nem, ők külön csoportokban tanulhatnak. Ha betű szerint alkalmaznák az ARACIS határozatát, akkor nem csak az egyetemistákat, hanem a betegeket is diszkriminálnák” – kommentálta a minisztérium mellett működő független bizottság döntését a rektorhelyettes. Kérdésünkre, hogy ez szó szerint azt feltételezné, hogy a kórházi ágynál a magyar beteget arra kényszerítik, hogy románul beszéljen a szintén magyar orvossal és diákkal, Szilágyi igennel válaszolt. „Ez az intézkedés súlyos betegjogi kérdést vet fel” – tette hozzá az oktató. Szerinte a magyar tagozat hosszú távú fennmaradásához elengedhetetlen feltétel az anyanyelv használata a gyakorlati oktatásban, és a magyar nyelvi kompetenciák megkövetelése a tanársegédi állások meghirdetésénél. Szilágyi Tibor attól tart, hogy ha a magyar csoportok különválasztása nélküli szerkezetben hosszabbítják meg további öt évre az intézmény működési engedélyét, azt az egyetem vezetése hivatkozási alapul használja fel az elkövetkező időszakban a magyar tagozat kéréseinek elutasítására. Gáncsoskodna az ARACIS? Felvetésünkre, hogy mi történhet abban az esetben, ha a román politikum hajlik a kompromisszumos megoldásra, és a MOGYE magyar oktatóinak kérése a tárcavezetőnél is meghallgatásra talál, de az ARACIS tagjai továbbra is ellenségesen kezelik a kérdést, a MOGYE helyettes vezetője úgy vélekedett: a Felsőoktatási Minőségbiztosítási Szervezet megteheti, hogy úgy viselkedjen, akár a rosszindulatú közlekedési rendőr. „Ha a rendőr meg akar büntetni, addig keres valami kivetnivalót, amíg talál és megbüntet. Így van ezzel a bizottsággal is: ha a magyar nyelvű oktatást nem akarják külön akkreditálni, akkor nem akkreditálják” – vélekedett Szilágyi Tibor. Szucher Ervin Krónika (Kolozsvár) 2013. május 16.Sikertelen volt a békítési kísérletNem sikerült megegyezésre jutnia a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem román vezetésének és az intézmény magyar tagozatát képviselőknek a bukaresti oktatásügyi minisztériumban két miniszter jelenlétében lefolytatott tegnapi megbeszélésen – közölte Szilágyi Tibor, az intézmény magyar rektorhelyettese. Elmondta: a minisztériumi illetékesek a tárgyalások folytatását javasolták, de azt is sugallták, hogy a feleknek Marosvásárhelyen kell megtalálniuk a megoldásokat. A rektorhelyettes abban látta a bukaresti tárgyalások hasznát, hogy a kormány illetékesei jobban megértették a két fél álláspontját. A megbeszélést Mihnea Costoiu felsőoktatásért felelős tárca nélküli miniszter mellett az egyetemi oktatást minősítő hivatal illetékesei is végigülték, rövid ideig Remus Pricopie oktatásügyi miniszter is bent tartózkodott a teremben. A magyar tagozat szempontjait Szabó Béla tagozatvezetővel együtt képviselték, az egyetem román vezetésének álláspontját pedig Leonard Azamfirei rektor és Constantin Copotoiu szenátusi elnök. Szilágyi sajnálkozva állapította meg, hogy a magyar tagozat szempontjait figyelmen kívül hagyó akkreditációs dosszié úgymond tovább halad a maga útján. „Mondták, segítenek majd abban, hogy újabb oktatókat vegyünk fel, hogy jobban megfeleljünk az akkreditációs feltételeknek. Ezzel azonban nem közeledtünk a tényleges megoldáshoz”. A tagozatnak külön álláskeretre lenne szüksége, ehhez viszont külön csoportok kellenek, a magyar diákcsoportok létrehozásához pedig arra van szükség, hogy a magyar nyelvet is bevezessék a gyakorlati oktatásba, s a gyakorlati órák kétnyelvűek legyenek. „Erről pedig hallani sem akartak” – részletezte. A tárgyalások ideje alatt az épület előtt óriásmolinóval, feliratos esernyőkkel tüntetett a Romániai Magyar Orvosi és Gyógyszerészeti Képzésért Egyesület két aktivistája. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2013. május 22.MOGYE-ügy - Marosvásárhelyen tájékozódott a miniszterGazda Árpád, az MTI tudósítója jelenti: A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) tájékozódott az egyetem magyar tagozata és román vezetése közötti nézetkülönbségekről szerdán Mihnea Costoiu felsőoktatásért és kutatásért felelős tárca nélküli miniszter, valamint Gigel Paraschiv, az oktatási minisztérium államtitkára. Szilágyi Tibor, az egyetem magyar rektorhelyettese az MTI-nek elmondta: Szabó Béla tagozatvezetővel együtt számokkal bizonyították, hogy életképes lenne a magyar tagozat, ha önálló struktúrában szerveznék meg azt. Hozzátette, az egyetem vezetését képviselő Leonard Azamfirei rektor és Constantin Copotoiu szenátusi elnök nem hozott fel konkrét ellenérveket a magyar állásponttal szemben, de a tárgyalásokon semmilyen javaslat nem született a magyar problémák megoldására. A magyar tagozat képviselői azért tartják elengedhetetlennek a sürgős megegyezést, mert az egyetem vezetése a magyar szempontokat figyelmen kívül hagyó akkreditációs dossziét küldött egyoldalúan Bukarestbe az illetékes hatóságnak. Félőnek tartják, hogy - ha ebben a formában hosszabbítják meg újabb öt évre az egyetem működési engedélyét - a magyar tagozat önállóságával nem számoló struktúra hivatkozási alap lesz a magyar kérések elutasítására. Május 15-én a bukaresti oktatásügyi minisztériumban eredménytelenül végződött a felek kibékítésére tett kísérlet. A rektorhelyettes szerint a magyar tagozatnak különálló álláskeretre lenne szüksége, ehhez viszont különálló csoportok kellenek, a magyar diákcsoportok létrehozásához pedig arra van szükség, hogy a magyar nyelvet is bevezessék a gyakorlati oktatásba, és a gyakorlati órák kétnyelvűek legyenek. "Erről pedig hallani sem akartak" - tette hozzá a rektorhelyettes. A MOGYE-n 2011-ben alakult ki éles konfliktus az egyetem román vezetése és magyar tagozata között amiatt, hogy az egyetem vezetése az intézményi autonómiára hivatkozva nem léptette életbe az új oktatási törvény magyar szempontból fontos előírásait. A konfliktus kezelési kísérlete 2012 májusában a jobboldali Ungureanu-kormány bukásához vezetett. 2012 szeptemberében született egy hétpontos megállapodás az egyetem magyar gondjainak a megoldásáról, melyet a Ponta-kormány akkori tanügyminisztere is aláírt. A megállapodás pontjai csak részben teljesültek. MTI (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
